Torcs

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 7,5 km-re északnyugatra, Pozsony központjától 16 km-re-délkeletre fekszik, a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút mentén. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Dénesddel és nyugatra fekvő Torccsal.

Közigazgatás

1974 óta Dénesd (Dunajská Lužná) településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1938-ig, továbbá 1945-1960 között a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsonyi járás), ekkor keleti határa államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. 1960-tól a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. Területe 5,11 km², a község területének 19,0 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott. A legkisebb területű Dénesd három kataszteri területe közül.

Népesség

1910-ben 283, 1921-ben 274, 1940-ben 297, vegyesen német (1921-ben 67,9 %) és magyar (24,5 %) nemzetiségű, vegyesen római katolikus (68,6 %) és római katolikus (31,4 %) vallású lakosa volt. 1945-ben a németeket és a magyarok egy részét kitelepítették, helyükre szlovák telepesek érkeztek a Lengyelországhoz csatolt Alsólipnicáról (Dolná Lipnica). 2011-ben 981 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 21,9 %-a. A legkisebb népességű dénesdi településrész.

Történelem

A település 1230-ban szerepel először írott forrásban egy birtok adományozásáról szóló oklevélben. 1296-ban Vöröskő várának uradalmához tartozott. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben "Turcz" néven szerepel. 1553-ban Serédy Gáspár és Mérey Mihály a birtokosai. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhárdi uradalom birtoka. Később birtokosai a Maholányi, Illésházy, Pálffy és Apponyi családok. Szintén 18. századi végi német kolónia (Tartschendorf), ekkoriban lakosai főként fuvarozással foglalkoztak. 1945-ben a németek kitelepítése után a Lengyelországhoz csatolt Alsólipnicáról (Dolná Lipnica) érkeztek ide telepesek, akik Nová Lipnica névre keresztelték. 1974-ben Dénesddel és Misérddel egyesítették "Dunajská Lužná" néven.

Mai jelentősége

Harangtornya 1864-ben neogótikus stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TORCS. Tarcsendorf, v. Dakszendorf. Német falu Pozsony Várm. az Eberhárdi Urasághoz tartozandó, lakosai többnyire evangelikusok, fekszik Sz. Erzsébethez, és Uzorhoz nem meszsze; határja 3 nyomásbéli, szántóföldgyeiken, és tsekély mezeiken kivűl semmivel sem bírnak, hanem fuharozással segítik magokat.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Torcs, (Takschendorf), német falu, Poson vmegyében, Dienesdi mellett: 184 kath., 134 evang. lak. kik magyarul is beszélnek. Földüket igen jól mivelik; csikókat nevelnek; gabonával kereskednek. F. u. az eberhardi uradalom. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Torcs, a csallóközi vasútvonal mentén fekvő kisközség, 45 házzal és nagyobbrészben németajkú, római kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 251, noha evangélikusok is vannak itt számosan. Szintén nagyon régi község, melyet 1230-ban Bökény comes leánya Angyalka, Chamának és fiának adományozott. 1294-ben Torch Miklós és Balázs 100 hold földjüket adják el. Ugyancsak a XIII. században Cseklészi Kozma elfoglalta, de Bökény comes fia ezt a birtokrészt a pozsonyi apáczáknak visszaadta. 1296-ban Vöröskővár tartozéka. A pápai tizedszedők jegyzékében Turcz alakban van említve. 1399-ben Kistorchi Péter fia György részére megjárják a helység határát. Az 1553-iki összeírásba Serédy Gáspár 3 és Mérey Mihály 4 portával van bejegyezve, 1647-ben egy része a Kerekes családé, másik része az éberhardi uradalomé; később özv. Maholányi Tamásné báróné is birtokosa, kinek a részét 1729-ben Pálffy János gróf magához váltja. 1787-ben az Illésházyaknak is van itt birtokuk. Ez időben még magyar községként szerepelt, de később már Takschendorf német nevével is találkozunk. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és az Apponyiak. Egy úrilak is van a községben, mely azelőtt az Apponyiaké volt, de most Orth Jánosé. Postája Misérd, távírója Püspöki és vasúti állomása Csötörtök.