Tergenye

Az Alsó-Garammente kistájon, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál, a Szikince partján fekszik. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Tergenyével.

Közigazgatás

Peszektergenye két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig rövid ideig az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után pedig az immár egyesített községet a Lévai járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

1910-ben 539, 1921-ben 524, 1938-ban pedig 524, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású (1921-ben 63,5 %) lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának mintegy felét kitelepítették. 2011-ben 335 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 51 %-a.

Történelem

Tergenyét 1307-ben és 1360-ban említik egy út (antiqua via) kapcsán. 1399 karácsonyán Peszeken és Tergenyén Figed-i István hatalmaskodott. 1402-ben Wezews György mester átadja birtokai egy részét, köztük a Tergenyeieket is mostohaanyjának. 1404-ben Zechen-i Konia bán fia Simon ajtónállómester elfoglalt néhány itteni szántót. Régi temploma a 15. században épült. Bővebben

Mai jelentősége

Tergenye katolikus temploma pedig a 19. század elején klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TERGENYE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nemes Oroszihoz közel, és annak filiája; határja ollyan, mint Nagy Peszeké.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tergenye, magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze vize mellett: 221 kath., 16 evang., 135 ref. lak., jó legelővel, erdővel, bortermesztéssel, vizimalommal. Ref. anyatemplom. F. u. többen. Ut. p. Zeliz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tergeny, magyar kisközség, a Szikincze patak mellett, 88 házzal; ev. ref. és részben róm. kath. vallású lakosainak száma, mely a legutóbbi népszámláláskor 543 volt, maig 443-ra olvadt le. A község körjegyzőségi székhely; vasúti állomása és távirója Zseliz, postája helyben van. Már 1307-ben Villa Tergenye alakban említik. Régisége mellett szól temploma, mely a XV. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tergenye. A község területe 2249 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 524.