Peszektergenye

A község az Alsó-Garammente kistájon, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál, a Szikince partján fekszik, Zselíztől 7 km-re keletre, Lévától 21 km-re délkeletre. A Szikince mentén haladó, Garamkövesdet (34 km) Hontfüzesgyarmattal (7 km) összekötő mellékút halad keresztül a községen, mellékút köti össze Zselízzel és Lontóval (7,5 km). Területe nagyrészt dombos, de mezőgazdaságilag művelt terület, viszonylag magas erdősültséggel. Nyugatról Zselíz, délről Garamsalló, keletről Lontó és Százd, északról pedig Nemesoroszi és Kétfegyvernek községekkel határos. Nyugati határa Hont és Bars vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai területhez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Nagypeszek és Tergenye községek egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járáshoz tartoztak, Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-ig rövid ideig az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartoztak, annak megszüntetése után pedig az immár Sikenica néven egyesített községet a Lévai járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 1182, 1921-ben 1354, 1938-ban pedig 1211, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1926-ban a Nagypeszek határában található Ágotamajorra szlovák kolonisták érkeztek, majd 1945 után Tergenye magyar lakosságának csaknem felét, Nagypeszekének pedig 1/5-ét kitelepítették Magyarországra, és szlovák betelepülők érkeztek. 1961-re lakosságának többsége már szlovák nemzetiségű volt, a magyarok aránya 40,3 %-ra csökkent. Bővebben

Történelem

Nagypeszeket 1295-ben Pescech alakban említik először, ekkor a Hont-Pázmány nemzetség birtoka. 1324-ben Pezek, 1355-ben Pescek Superior et Inferior, 1461-ben Kyspezek, 1497-ben Naghpezek alakban tűnik fel, majd a 18. században a Dersfi család zselizi uradalmának tartozéka. A 19. században a gróf Esterházy család, majd a gróf Breuner család örökösei a helység legjelentősebb birtokosai. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Nagypeszek református temploma 1750-ben épült barokk stílusban, Tergenye katolikus temploma pedig a 19. század elején klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PESZEK. Nagy Peszek, Kis Peszek. Két falu Hont Vármegyében, Kis Peszeknek földes Ura Gr. Berényi Uraság, fekszik Fűzes Gyarmathoz nem meszsze, mellynek filiája; Nagy Peszeknek pedig földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, ez fekszik Nemes Oroszinak szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, határbéli földgyeik közép termékenységűek, Kis Peszeknek legelője szoros, fájok van mind a’ kétféle, szőlőhegyei jó borokat teremnek, második osztálybéliek. TERGENYE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nemes Oroszihoz közel, és annak filiája; határja ollyan, mint Nagy Peszeké.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy-Peszek, magyar f., Honth vmegyében, Bars vmegye szélén; 82 kath., 15 evang., 410 ref. lak. Ref. anyaszentegyház. Nagy juhtenyésztés. F. u. gr. Eszterházy Jánosné. Ut. p. Zeliz. Tergenye, magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze vize mellett: 221 kath., 16 evang., 135 ref. lak., jó legelővel, erdővel, bortermesztéssel, vizimalommal. Ref. anyatemplom. F. u. többen. Ut. p. Zeliz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagypeszek, Bars vármegye határához közel fekvő magyar kisközség, 131 házzal és 620 ev. ref. és róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Zseliz, postája Tergenye. Nagypeszek nevével 1324-ben találkozunk először az oklevelekben. A XVI. században a Dersfiek zselizi uradalmához tartozott. A mult század elején gróf Esterházy volt a földesura; jelenleg gróf Breuer örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nagypeszek. Első okleveles nyomára a XIV. század első negyedében találunk. A XVI. században a Dersficsalád zselizi uradalmának tartozéka. A XVIII. században a gróf Esterházycsalád, majd legújabban a gróf Breuner-család örökösei a helység legjelentősebb birtokosai. A község külterületi lakott helyei: Ágotamajor és Vadalmásmajor. A község területe 2191 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 687. Tergenye. A község területe 2249 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 524.