Szomotor

Ld. Szomotor

Közigazgatás

Ld. Szomotor

Népesség

Ld. Szomotor

Történelem

Szomotort 1263-ban "Zomothor" néven említik először, de a régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. században létezett. A zempléni váruradalomhoz tartozott. 1263-ban IV. Béla király a falut Péter mesternek adományozta. 1358-ban "Zomothar" alakban említik. Temploma és Bartha nevű papja az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben már szerepel. A 15. század közepéig a Szerdahelyi család birtoka, majd a század második felében a Kozmafalvi és Ronyvai családok a birtokosai. A 16. században újra a zempléni vár birtoka és vele együtt a Drugetheké. 1560-ban Serédy Benedek elfoglalta és Kövesd várához csatolta, de 1574-ben a Drugethek vissza­kapták. A 17. században többek között a Sennyeiek, Klobusiczkyak, Bocskayak tulajdona. 1808-tól a Szirmay család a birtokosa. 1557-ben uradalmi major és 5 porta állt a településen. A 17. század második felében fából épített nemesi udvarház állt itt. 1715-ben 16 elhagyott és 3 lakott háza volt. 1787-ben 36 házában 230 lakosa élt. 1828-ban 49 háza volt 389 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A 19. századtól téglagyár működött a községben. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1943-ban Bodrogvéccsel egyesítették Szomotorvécs néven. 1944-ben népes zsidó lakosságát (1938-ban 111 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1964-ben hozzácsatolták Kisújlakot is. Az államszocializmus évtizedeiben állami gazdaság és magnemesítő állomás működött a községben. Az 1960-as években kiépített Szomotori-csatorna fontos szerepet játszott a terület árvízmentesítésében és a vízgazdálkodásban. A rendszerváltás után a község súlyos gazdasági válságba került.

Mai jelentősége

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, az alapiskola és az óvoda is. Református temploma 1801-ben épült klasszicista stílusban. Közös római katolikus – görög katolikus temploma 1996-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZOMOTOR. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik Rádhoz közel, Vecshez pedig tsak valami 600 lépésnyire, Bodrog vize follya körűl, erdeje nints, földgye fekete agyagos, réttye apró, és jó szénát terem, barmokat tartanak, piatzok Újhelyben 3 órányira.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szomothor, hajdan (Zomoru Tor) magyar falu, Zemplén vmegyében, a Bodrogközben, N. Kövesdhez 1 órányira: 63 r., 100 g. kath., 200 ref., 17 zsidó lak. Ref. templom. Szántóföldje 604 hold. A Bodrog, mellynek bal partján fekszik, áradásaival gyakran kárt okoz. Itt sok romai koporsók találtattak már. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szomotor, bodrogmenti magyar kisközség. Van 59 háza és 532 ev. ref. vallású lakosa, kiknek itt templomuk is van. A vármegye egyik legősibb községe s a XIII. század közepén Gera, Zompa és Mátyás birtoka, melyet 1263-ban István király Péter mesternek adományoz Zumutur földje néven. 1358-ban már a Zerdahelyiek birtoka, de 1443-ban Kozmafalvi Jánost és Ronyvai Miklóst is Zomotor némely részeibe iktatják. 1500-ban Zemplén várának tartozéka és a Drugethek a földesurai. 1512-ben Csebi Pogány Zsigmondot s 1528-ban Zerdahelyi Lászlót iktatják némely részeibe, 1560-ban pedig Serédy Benedek foglalja el. Egy évvel később Serédy Gáspárt és feleségét: Mérey Annát iktatják be, de 1574-ben ismét a Drugethek birtokába kerül. Az 1598-iki összeírás már Melith Pált, Paczoth Ferenczet, Telegdy Jánost és Telegdy Pál özvegyét találja itt. 1614-ben Nyáry Istvánt, 1629-ben 'Sennyey Sándort, 1652-ben Klobusitzky Andrást s 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Györgyöt iktatják részeibe. Újabbkori birtokosai a Klobusitzky, Súghó, Hugka, Görgey, 'Sennyey és Szirmay családok, mely utóbbinak tagjai közül Szirmay Antal kapott 1808-ban egyik birtokrészére kir. adományt. Most a Reichard és társa czégnek van itt nagyobb birtoka. Említésre méltó téglagyára. Az itteni régi úrilakot még a Klobusitzkyak építtették. E község elnevezéséhez az a hagyomány fűződik, hogy itt a honfoglaláskor állítólag halotti tort ültek s nevét e „szomorú tortól” vette volna. A határában álló Zompod nevű domb némelyek szerint az 1174-ben szerepelt Ompod vagy Ompud bán nevét tartja fenn, vagy az 1227-ben és 1228-ban szerepelt Dénes nádor apjáét, Ompodét.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szomotor. Legrégibb birtokosa a XIII. század közepéről Gera, Zompa Mátyás nemesek, majd 1263-ban Péter mester kapja Zumutur földje néven. A XIV. században a Zerdahelyieké, majd a Serédy, Mérey, Melith, Paczoth, Telegdy család következik, később a Sennyey, Klobusitzky grófok. A XVII. századtól birtokos itt a Bocskay, Soós, Sughó, Hugka, Görgey és Szirmay család. A községbe a prágai kormányzat cseh-morvákat telepített. A község területe 1322 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 848.