Szímő

Ld. Szímő

Közigazgatás

Ld. Szímő

Népesség

Ld. Szímő

Történelem

Ld. Szímő

Mai jelentősége

Ld. Szímő

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szimő, magyar falu, Komárom vmegyében, a Vágh bal partján, Guttához északra 1 órányira. Határa 4685 hold, ide számitva az 1693-ban Széchenyi György primás által adományozott Felső-Gughi pusztát is, mellyet Kolonics érsek is megerősittetett 1696. I. Leopold által. A szimői határban van szántó 1040 h., kaszálló, mellynek 2/3da nádas, s a Vágh, Nyitra és Duna kiöntései miatt ritkán használható 1700 h., legelő 400 h., erdő legtöbb füzes, 1/4 gyümölcsös 145 h., összesen 3208 hold. A F. Gughi pusztán szántóföld 760 h., rét 815 h., legelő 325, összesen 1400 hold. Az uraságnak, t. i. az esztergomi érseknek itt semmi majorsági birtoka nincs. A föld fekete agyag és igen termékeny, szép buzát, rozsot, kukoriczát, kendert, káposztát s gyümölcsöt sokat terem. A gughi pusztán gyönyörű rozs termesztetik, de tavaszi nem díszlik. Népessége 1900 r. kath., kik földeiket szerfelett feldarabolva birják, s az egész helységben 3 egész telkesnél több nem találtatik. Kathol. paroch. templom. Szimő, magyar falu, fekszik a Vágh bal partján Guttához északra egy órányira, s mint legvégső helysége Komárom vármegyének, határos Negyed, tót Megyer és Ondód nyitramegyei, Gutta és Komocsa komárommegyei helységekkel. Határ kiterjedése 4685 hold, ideszámítva t. i. 1693-dik évben Szécsenyi György herczegi prímásföldesúrtól adományozott felső Gughi pusztát is, melly adományozás 1696-ban Kolonics érsek és bíbornak alatt 1-sö Leopold király által megerősítetett. A szoros értelemben vett szimői határban van szántóföld 1040 hold; kaszáló , mellynek 2/3 része nádas, s egésznek nagyobb része a Vágh, Nyitra és Duna kiöntése miatt csak igen ritkán haszonvehető 1700 hold; legelő 400 hold; erdő, legtöbb füzes 1/4-ed része gyümölcsös 145 h., összesen a szimői határ 3208 hold. Ezenkívül felső Gughi pusztán szántóföld 760 hold, kaszáló 815, legelő 325, összesen 1400 hold. Itten a legelőt tavasztól késő őszig a folytonosan ottan tartatni szokott ökörcsorda, gulya és ménes használja. Szimőn az egész föld jobbágyi, hol régi úrbéri telkek (sessiones ideales) lévén, szerződés szerint egy egésztelektől 80 szekeres napot, földes-zsellér 22 gyalog, házas 16, lakó pedig 10 napot szolgálnak az urodalomnak, többnyire Érsekújvárba s annak környékén felhasználandókat. Az uraságnak semmi majorsága nincs s a királyi haszonvételeken kívül mást nem bir. A szoros értelemben vett szimői határ agyaggal vegyített feketés föld, hol az őszi vetések közt leginkább rozs, s egy negyedében a határnak tiszta búza terem, tavaszi vetések pedig főkép kukoricza és kender. Itt ugarok nincsenek, hanem azokba többnyire kukoriczát vetvén, a födet kapálás által tisztogatva ugarolják. Meglehetős mennyiségben terem itt káposzta és gyümölcs, mellyeknek árából szokták leginkább a lakosok az adó s egyéb tartozásaik és szükségeik fedezésére költséget szerezni, mivel gabonát a legjobb időkben is keveset, árvizes években pedig élelmükre sem lévén elegendő, mitsem adhatnak-el. Az utolsó években a gyümölcsfák a nagy iszappali elöntés és hosszabb ideig alattok állott meleg vízár miatt kiszáradván a lakosok egy becses jövedelemforrástól fosztattak meg. A Gughi pusztán felét a szántóföldeknek rendesen ugarolni szokták, itt különösen szép rozs terem, tavaszi azonban nem igen díszlik. Az állattenyésztés főkép lovakban és szarvasmarhákban áll; ez utolsó azonban mostani években az iszappal elöntött takarmány használata miatt rósz karban van, s átalában az egész mezei gazdaság a folytonos árvizek által egészen megrongáltatott. Népessége 1900 lélek, kik 2 zsidó családot kivéve mindnyájan r. katholikusok és magyarok. Katholikus parochialis szentegyház. Egész jobbágytelek 40 számlálta tik , mellyből egy a helybeli lelkész úré, a többin pedig 99 jobbágy család tengődik; tengődik igen, mert a lakosok felettébb elnépesedvén telkeiket annyira szétdarabolták, hogy az újabb törvények előtt elosztott 1/24 telkesek is találtatnak, s így most az egész helységben csak 3 egésztelkesék, 1 háromnegyedrész-telkes , 4 kétnegyedrész-telkes, a többi 1/4 rész-telkes és a többség ennél is kevesebbet bir. Zsellér van 50 család, ebből 32 földes-, 18 házas-zsellér, 9 pedig lakó, s 45 mester ember, ezek közt molnár 7, 2 legénnyel s 2 inassal; takács 22, kik azonban mezei gazdaságot is űznek, kovács 3, szabó 4, bognár 2, csizmadia 5, kik azonban vásárra nem dolgoznak, a 3 utóbb említett mesterség sem tartja-el embereit, mert ezek szinte részaratással, napszámmal keresik be élelmüket s leginkább csak télen át folytatják a mesterséget. Földesura a helységnek az esztergomi érsek..

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szimő Komárommegye éjszaki határán, a Vág mellett fekszik; káposztája messze földön híres.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szimő, vágmenti magyar nagyközség, már 1113-ban Kálmán király oklevelében említve van Zemej néven. 1249-ben villa Zemay. Egészen Nyitra vármegye határán fekszik és hajdan oda is tartozott, mert 1291-ben, mikor Lipolnoki Mikus és Dénes ezt a Scemey nevű birtokukat a nyitrai püspöknek adományozzák, ez oklevél Nyitra vármegyéhez tartozó falunak mondja. 1554-től 63-ig Zimew alakban szerepel. 1693-ban Széchenyi György érsek Gug pusztát adományozza a szimőieknek. Földesura az esztergomi érsek volt és ma is ezé a birtok. Itt jön be a Vág Nyitra vármegyéből Komárom vármegyébe. 1882-ben és 1887-ben két ízben majdnem teljesen leégett. A lakosok két temetkezési egyesületet és egy községi hitelszövetkezetet tartanak fenn. Katholikus temploma 1397-ben épült, de a gyakori rongálások és átalakítások eredeti jellegét megváltoztatták. Ide tartozik a már említett Gug puszta és a vágontúli szőlőtelep. Gugh puszta 1217-ben falu volt. 1238-ban, mint praediumot, IV. Béla király a nyitrai vár köteléke alól kiveszi és a fehérvári keresztes vitézeknek adományozza. 1245-ben István esztergomi érsek megvásárolta és ekkor terra Gug alakban van említve, a mi arra enged következtetést, hogy a tatárjárás alatt elpusztulván, megszünt falu lenni. 1312-ben Csák Máté foglalta el, a mi ellen Tamás érsek tiltakozott és nem eredmény nélkül, mert ismét visszakerült az érsekség tulajdonába. Gróf Széchenyi György esztergomi érsek a pusztát a szimőieknek adományozta, a mit I. Lipót is megerősített. 1833-ban az érsekség inspektora erőszakkal foglalta el e birtokot, a mi ellen a szimőiek óvást emeltek. Csillagvár, Szent Gyulai és Szent Györgyi dűlőnevei is figyelmet érdemelnek. A szentgyörgyi dűlőn hajdan falu volt, mert gyakran találtak ott épületnyomokat, melyek ezt kétségtelenné teszik.

Magyar Katolikus Lexikon

Szimő, v. Komárom vm. (Zemné, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. érsekújvári esp. ker-ében. - 1719: alapították. Tp-át Szt Márton tiszt-ére sztelték. - Filiája 1917: Kamocsa. - Lakói 1940: 2805 r.k., 1 g.kel., 8 ev., 3 ref., 23 izr., össz. 2840; 1991: 1837 m. (81,90%), össz. 2243; 2001: 1645 m. (74,74%), össz. 2201. ** Némethy 1894. - Schem. Strig. 1917:87.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Szimő nk. érsekújvári járás. 1113-ból találunk feljegyzést. Eredetileg a Gug pusztáról telepedett át a lakosság a mai Szimő területére. Gug puszta 1245-ben az esztergomi hercegprímás birtoka. A községnek 1561ben már temploma volt. Területe: 4.579. Lakosság: 3.103. Ebből magyar: 3.096, szlovák: 6. Magy. beszél: 3.103, Vallás szerint: rk.: 3.065, ref. 3, ev. 8, izr. 22. Fb. I.— II. 7, III. 490. Népsűrűség: 117.7. Lakóház: 630. Községi bíró: Borka István. R. k. népiskola. Gazda Dalárda, Kereskedők és Iparosok Köre, Önképző és Műkedvelő Kör. Fogyasztási, Tej és Hitel Szövetkezet. Hengermalom. A község 1938. nov. 8-án szabadult fel. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. Érsekújvár, jb. közj. Komárom, csö. helyben. Vá. Negyed. Posta és távbeszélő helyben.