Széplakapáti

Széplakapáti a Hernád bal partján, a Kassai-medence keleti részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, az Alsó-Tarca-dombság déli végénél, 189 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 8 km-re délkeletre. Teljesen egybeépült a tőle keletre fekvő régi Abaszéplak faluval, régi főutcájának neve (Apáti utca) őrzi az egykori község nevét. Bővebben

Közigazgatás

1942-ig önálló község, azóta Abaszéplak (1976 óta Kassa városrésze) része. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 között a Kassai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás) és a magyar közigazgatásban egyesítették Abaszéplakkal. Bővebben

Népesség

A községnek 1880-ben 370, 1910-ben 397, 1921-ben 449, 1941-ben pedig 651 lakosa volt. A 18. századtól szlovák többségű településen jelentős magyar kisebbség is élt a 20. század második feléig. A kétnyelvűség és a kettős identitás csak 1945 után tűnt el. 1880-ban népességének több mint egynegyede (27,2 %) volt magyar anyanyelvű, 1921-ben a lakosság 22,3 %-a vallotta magyarnak magát. 1921-ben népességének 78,2 %-a volt római katolikus, 14,3 %-a görög katolikus és 4,7 %-a evangélikus vallású.

Történelem

Széplakapáti nevét onnan kapta, hogy a széplaki bencés apátság birtoka volt, 1427-ben Apathy, 1630-ban Szeplak-Apathy formában szerepelt az okiratokban. Története szorosan összefügg Abaszéplakéval, mellyel már a 18. század végére teljesen egybeépült. 1851-ben Apáti földesura a Szent István szeminárium volt. 1880-ban 370 lakosa volt, melynek 27,6 %-a magyar, 68,6 %-a szlovák nemzetiségű volt. Bővebben

Mai jelentősége

Széplakapátin található Abaszéplak városrész önkormányzati hivatala, postája és vasúti megállóhelye. Szintén az egykori község területén állt a középkorban az 1538-ban elpusztult széplaki bencés apátság, melynek romjai sem maradtak fent.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

APÁTI, és Széplak Apáti. Tótfalu Abauj Vármegyében, birtokosa Szent István Szerzetebéli Kis Papság, vagy a’ religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csereháti járásban. Ambár egy részét házainak, és belső fundusainak is Hernád vize néha elönti; de mivel más minden kívántató javai vannak, és Kassa Városához is közel van, a’ hol vagyonnyait jól eladhattya, az első Osztályba tétettetett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Apáthi, Hosszú Szer, Rövid Szer, három összeolvadt tót-magyar falu, Abauj vgyében, mellyek közönségesen csak Széplaknak neveztetnek. Számlál 906 r. kath., 50 görög kath., 37 evang., 132 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny föld, erdő. Van itt b. Meskónak egy kastélyja, egy szép nagy kerttel együtt. F. u. az első helységnek a Sz. István seminariuma, másodiknak az egri káptalan, a harmadiknak b. Meskó. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Széplak-Apáti és Abauj-Széplak egymással összeépült községek. Az előbbinek 45 háza, 370 magyar és tót lakosa van, székhelye a körjegyzőségnek. Az utóbbinak 146 háza, 1019 tót lakosa van. A posta helyben, távirója Bárczán van. Itt van Widder Mórnak megyeszerte hires tisztavérü pinzgaui tehenészete és nagy tejgazdasága és az esztergomi papnevelő intézet uradalmi főtisztsége. A falu mellett a megye legnagyobb czigánytelepe van. Széplakot Thököly Imre 1678-ban elfoglalta.

Helységnévtár

Apáti (Széplak-) (Széplak-Apáti), RK. 263 Kassa, gk. 69 Zdoba, ág. 10 - , ref. 8 Bárca, izr. 20 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Széplakapáti. A község keletkezése és története ismeretlen. Hozzátartozik Fatelítőtelep, Lebenyemajor, Telekipuszta. Abaszéplakkal összeépült. Területe 1491 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 651.