Áttekintés
Udvardi járás
A Kisalföldön, az Érsekújvári-sík kistájon, a Pozsony-Budapest vasútvonal mentén (Perbete megállóhely), a község központjától 9 km-re nyugatra, Udvardtól 8 km-re délkeletre fekszik. Az 589-es főút Perbete és Jászfalu közti szakaszáról leágazó mellékúton közelíthető meg, burkolt mezőgazdasági út ("Tölgyesút") köti össze Udvarddal.
Közigazgatás
Szentmiklóspuszta a Csúz községet alkotó három, egymással össze nem függő kataszteri terület közül, a Pozsony-Budapest vasútvonal (a sínpálya és az állomás Perbete községhez tartoznak) által kettéválasztott Szentmiklóspuszta-észak (Dvor Mikuláš) és Szentmiklóspuszta-dél (Veľká tabula) kataszterekből áll. Területe 7,41 km² (észak: 1,94 km², dél: 5,47 km²), a község területének 18,1 %-át alkotja és csak egyetlen ponton érintkezik a község többi részénél (Udvard-Csúz-Perbete hármashatárnál).
Népesség
2011-ben 301 lakosa volt (a vasúttól északra 167, délre 134 fő él), itt él a község lakosságának 17,8 %-a.
Történelem
A 11. századtól a garamszentbenedeki apátság birtoka. A középkorban mezőváros volt, a 17. század második felében, Érsekújvár török ostromakor pusztult el. Az első katonai felmérés térképe (1780-84) dűlőként jelöli, a 19. században érsekségi majorként, 1850-től, a vasút megépülése után a perbetei vasútállomás körüli településként éledt újra.
Mai jelentősége
Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 1995-1998 között épült.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
SZENT MIKLÓS. Szabad puszta Komárom Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, fekszik Perbetéhez közel, mellynek filiája; földgyei jók.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Szent-Miklós, puszta, Komárom vmegyében, Udvard helységgel határos. I. Geyza 40 ekére való földet ajándékozván a garan-szent-benedeki apátságnak, ezt Szentmiklós puszta név alatt különösen birja az esztergomi káptalan. Hajdan virágzó mezőváros volt, de a török háborukban közel esvén Érsekujvárhoz, igen sokat szenvedett és elpusztult. A Zsitva partján, Sz.