Áttekintés
Ipolysági járás
Ld. Szántó.
Közigazgatás
1964-ig önálló község, azóta Szántó településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához (1880-ban még a Báti járáshoz) tartozott. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a Korponai (Ipolysági) járáshoz tartozott. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Garammenti megye, Korponai járás). 1949 után a Lévai járáshoz csatolták. Területe 8,59 km², a község területének 48,1 %-át alkotja. 1910-21-hez képest (8,54 km²) 5 hektárral gyarapodott, amikor 1964 után a hévmagyarádi gyógyfürdő területét Szántó kataszteréhez csatolták át.
Népesség
2011-ben 456 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 60,2 %-a. 1880-ban 380, 1910-ben 485, 1921-ben pedig 473 lakosa volt. A nyelvhatáron fekvő, vegyes lakosságú, de a 19. század végén szlovák többségű község lakosságának 1880-ban 37,1 %-a, 1910-ben 78,6 %-a, 1921-ben már csak 12,5 %-a vallotta magyarnak magát. A kettős identitás gyors megszűnésével 1930-ra a magyarok száma 14-re, arányszámuk 2,4 %-ra csökkent. 1940-ben már 636 lakosa volt. 1921-ben népességének 77 százaléka volt római katolikus, 15,6 %-a evangélikus (1851-ben még a lakosság egyharmada), 5,5 %-a pedig református vallású.
Történelem
Szántó első írásos említése 1269-ből származik, ekkor Zanthow néven szerepelt, neve a magyar „szántó” névből ered és földművelésre kötelezett szolgálónépekre utal. 1315-ben Zanto, 1428-ban Zantho alakban említették. A középkorban a pilisi apátság birtoka volt, egészen 1552-ig, a drégelyi vár elestéig. 1569-ben visszakerült a pilisi apátság birtokába, majd 1613-1643 között újra török uralom alá került.
Mai jelentősége
Az egyesített község központi településrésze, itt található a községi hivatal, az alapiskola és az óvoda is. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma 1755-ben, evangélikus temploma pedig 1911-ben épült. A szántói travertínókúp 1958 óta védett természeti emlék.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
SZÁNTÓ. Magyar falu Hont Várm. földes Ura a’ Religy. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Nádashoz nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű, borai jók, javai külömbfélék.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Szántó, magyar-tót falu, Lévához 1 1/2 mfd. Honth vmegyében, 179 kath., 96 evang. lak. Vendégfogadó. Szőlőhegy. Határjában több ásványos vizek találtatnak mellyek még vegytanilag meg nem vizsgáltattak. Savanyu vizét hasznosnak tartja a köznép a gyermek giliszták ellen; – egyébiránt a szarvasmarha is nagyon szereti. F. u. a cisterciták. Van saját postahivatala, s váltás Ipolyság és Báth közt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
Régebben a szalatnyai forrás vastartalmú savanyú vize volt a leghiresebb; erejét azonban az 1858-iki földrengés nagyon meggyöngítette s ma már a szántói vízé az elsőség. E vizet még nem régiben a híres szalatnyai víz czégére alatt árúlták; ma már a szalatnyait is szántóinak keresztelik. Az országos hírű szántói víz tiszta, szénsavas, kellemes ízű, fölfrissítő hatású.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Szántó, búrmenti magyar kisközség, 66 házzal és 449 túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyszakáloson, postája helyben van; régiségéről több oklevél emlékezik meg; a 12. században már jelentékeny hely volt, a mit az az oklevél bizonyít, melylyel a falut, 72 zsellérházzal és 40 ekényi földdel, Adorján fia, István, elhalt testvére — Eusidin — e birtokát a garammelléki benczéseknek adományozta.
Helységnévtár
Szántó, rk. 283 Nádas, ág. 77 Csánk, ref. 10 Bori, izr. 10 Ipolyság.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Elütő vonása az Ipoly-völgyi telepeknek a fentebb említett folyóvölgyi községektől az, hogy kevés kevert lakosságú község van ezen a vidéken. A nyelvhalár élesen húzható meg egy-egy völgyben fekvő falu határa mellett. Alig pár kilométernyi távolságra egymástól tiszta szlovák és tiszta magyar községeket találunk. Az említett községek közül csak Szántó maradt Szlovákiában, a többi a bécsi döntéssel felszabadult.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 59 | 12% |
| szlovákok | 399 | 84% |
| németek | 1 | 0% |
| egyéb | 14 | 3% |
| összlétszám | 473 |


