Szalóc

Településrész

Szalóc / Szalóc / Rozsnyói járás / Kassai kerület

☰

Bemutatás Nemzetiség Választások

Áttekintés

Hivatalos szlovák megnevezés:

Slavec

1918 előtti vármegye, járás:

Gömör-Kishont vármegye
Rozsnyói járás

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZALÓCZ. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Rozsnyónak szomszédságában, mellynek filiája; határja jól termő, fele hegyes, legelője szoross, fája tűzre van, piatza nem meszsze.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szalócz, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rosnyóhoz délre 2 órányira, a pesti postaútban; 63 kath., 376 ref. lak., ref. anyaszentegyházzal. Határa részint termékeny lapály, részint hegyes, legelője csekély; szenet hord a közellévő hámorokba. F. u. h. Eszterházy.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Sajó-völgy Pelsűcztől éjszakkelet felé nagyon szűkre szorúl. Ennek a völgynek két sziklafala olyanformán szögellik ki, hogy, ha összetolnák, épen egymásba illenének, mintha egykor egybe lettek volna nőve s a rozsnyói völgyben összegyűlemlett víz hasította volna ketté. Sziklafalaihoz támaszkodnak a vasgyáraikért és kohóikért említhető Vígtelke, Gombaszög, Szalócz helységek. Környékén gyönyörű kertészet és szépen gondozott méhészet köti le figyelmünket. Szalóczon túl egy kiálló sziklacsúcson látjuk a vörös barátok kolostorának romjait.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szalócz, sajóvölgyi magyar kisközség, 92 házzal és 573 ev. ref. vallású lakossal. E község szintén a Bebek család ősi birtokai közé tartozik. Már 1362-ben szerepel, 1416-ban pedig, a mikor Bebek János a földesura, Zalochaza és Zalowk néven említik. A Bebek család azután, a XV. században, a községet a hozzá tartozó birtokkal a gombaszögi pálosoknak ajándékozta.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szalóc. Legősibb időkben a Bebeknemzetség birtokaihoz tartozott a község. 1362-ben már Bebekék voltak itt a földesurak, ugyanúgy 1416-ban, amikor Bebek János a családfő. Ekkor Zalochaza és Zalowk alakban fordul elő. Ettől az árpádkori családtól a Hunyadyak uralkodása idején a gombaszögi pálos szerzetesrend kapja meg a községet adományképpen. Ezután az Esterházyak birtoka lett, majd a Hámos- és a Ragályi-családok kerültek itt uralomra.