SK
KS
.....

Szádudvarnok

Településrész

címer zászló
437 99% magyar 1910
418 97% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Dvorníky
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Abaúj-Torna vármegye
Tornai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Abaúj-Torna vármegye (sz: Kassa)
Tornai járás
Más földrajzi nevek:
Alsó-hegy, Felső-hegy, Határ-patak. Hosszú-tető, Szár-patak, Tatárdűlő, Várad-hegy
Koordináták:
48.60187109, 20.83934784
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
204 m
Körzethívószám:
+421 (0) 55
Irányítószám:
04402

Szádudvarnok a Tornai-medence keleti részén, a Szár-patak mentén, Szádelő déli szomszédságában, a Tornai Alsó-hegy északi és a Felső-hegy déli lábánál fekszik, Rozsnyótól 28 km-re délkeletre, Szepsitől 14 km-re nyugatra. Érinti a 16-os főút és a Rozsnyó-Torna vasútvonal (megállóhely), mellékút köti össze Szádelővel (1,5 km).

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). 1964-ben Méhésszel és Szádelővel egyesítették Szádelőudvarnok (Zádielské Dvorníky) néven. 1990 óta Szádudvarnok-Méhész két kataszteri területének és településrészének egyike. Területe (9,61 km²) 1910-21-hez képest (9,59 km²) csak minimális mértékben változott, a község területének 70,4 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 442, 1921-ben 429, 1938-ban pedig 414, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának túlnyomó többsége (84,6 %) római katolikus vallású volt. 1961-ben 422 lakosának 65,6 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben 364 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 83,8 %-a.

Történelem

Szádudvarnok első írásos említése 1314-re datálható, Udvarnok néven. A kifejezés még IV. Béla király idejéből való, ugyanis itt laktak az udvar szolgái. A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezetette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké. 1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A falu a 18. század elejére majdnem elnéptelenedett, 1715-ben csak négy háztartást írtak benne össze. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok. 1880-ban még 547 lakosa volt, ezután folyamatosan csökkent a népessége, elsősorban a nagymértékű kivándorlás révén. 1945 után magyar iskoláját megszüntették és egészen 2009-ig (ekkor megszüntették) csak szlovák iskola volt a faluban. Mezőgazdasági szövetkezete 1954-ben alakult. A vármegye 1881-es megszüntetéséig Torna vármegyéhez, majd 1920 után Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott kisközségként. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-ben Szádelőudvarnok néven egyesítették Szádudvarnokot, Méhészt és Szádelőt, 1990-ben Szádelő ismét önálló községgé vált, Szádudvarnok és Méhész továbbra is közös önkormányzattal működik.

Mai jelentősége

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, valamint az alapiskola és az óvoda épülete is. Határában működik a Tornai Cementgyár. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1800-1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

UDVARNOK. Magyar falu Torna Várm. fekszik Tornához 1/2 órányira; határja középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Udvarnok, Abauj-Torna vm. magyar falu, Tornához nyugotra 1/2 mfldnyire, 547 kath., 74 reform. lak. Termékeny határ. Juhtenyésztés. Vendégfogadó. Vizimalom. Szőlőhegy. Sok urasági épület. F. u. gr. Keglevich. Ut. p. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Visszatérünk Tornára, melyről más helyen emlékezünk meg. A tornai várhegy folytatását képező Kiserdőhegy két oldalán levő szakadék ritka szép sziklavölgyek fenséges látványával kápráztat bennünket. A szádelői és áji völgy ez, melyeket a földrajzi és geológiai leirásban ismertetünk meg. Szádelőre Udvarnokon át kell mennünk. Udvarnok 84 házzal, 487 magyar lakossal. Postája és táviró állomása Torna. A község neve állitólag Béla idejéből származik, s udvari szolgái laktak volna ott. Ugyanez időből ered a hagyomány szerint egy határában levő hegynek is a neve, melyet Őrhegynek, egyik dülője, melyet Tatárdülőnek neveznek.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szádudvarnok. Azelőtt Udvarnok. Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 1663 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 414.

Névelőfordulások
1773
Udvarnok, Udwarnok
1786
Udwarnok
1808
Udvarnok
1863
Udvarnok
1907
Szádudvarnok
1920
Dvorníky
1927
Dvorníky, Udvarnok
1938
Szádudvarnok
1945
Dvorníky, Udvarnok
1948
Dvorníky

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 495 96%
szlovákok 0 0%
németek 1 0%
egyéb 17 3%
összlétszám 513
magyarok 437 99%
szlovákok 2 0%
németek 3 1%
egyéb 0 0%
összlétszám 442
magyarok 418 97%
szlovákok 0 0%
németek 0 0%
egyéb 11 3%
összlétszám 429
Mai közigazgatás

Bejelentések