Szenci járás
Szenc központjától 4,5 km-re északnyugatra, a város határának északi részén, a Szent Márton-erdőbe vágott irtáson található.
Közigazgatás
Szenc kataszteréhez tartozó városrész, a város egyetlen lakott külterülete.
Népesség
2011-ben 183, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű lakosa volt, a város lakosságának 1,1 %-a élt itt.
Történelem
A középkorban Szent Mártonnak szentelt templommal és kolostorral rendelkező falu volt itt, melynek első írásos említése 1409-ből származik. 1663-ban egy török rajtaütés során pusztult el és csaknem három évszázadig lakatlan is maradt. A 19. század végén, a hatalmas Szent Márton-erdő közepén egy vadászház állt a helyén. Csehszlovákiához csatolása után a nagybirtokot, melynek részét képezte, államosították és dohányszárító és munkásházak épültek. 1938-1945 között a szlovák-magyar határ az erdő déíli peremén húzódott, így ez volt Szenc egyetlen része, melyet nem csatoltak vissza Magyarországhoz. 1948-49-ben jugoszláviai szlovák reemigránsokat (akik a 30-as években hagyták el Kiszucát) telepítettek itt le. A telepesek a korábban összefüggő erdő mintegy felét kiirtották mezőgazdasági földterület (dohánytermesztés) nyerése érdekében.
Mai jelentősége
A településen szlovák óvoda található. Temploma 1983-ban épült.