Stósz - fürdő

Stószfürdő a község központjától 4 km-re északra, Szomolnoktól 13 km-re keletre, a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) nyugati részén, a Stószi-hegy (Štósky vrch, 865 m) déli oldalán, 620 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, az 548-as út Stószt Szomolnokkal összekötő szakasza mentén. A Stósz központjától kétszáz méterrel magasabban fekvő fürdőhelyet kiterjedt parkerdő veszi körül, mely észak felé a Kassai-hegység fenyveseiben folytatódik.

Közigazgatás

Stósz község településrésze, soha nem volt önálló község, területe a stószi kataszterhez tartozik.

Népesség

2011-ben 57 állandó lakosa volt, itt élt a község népességének 7,7 %-a.

Történelem

Az 1883-ban megnyitott stószi hidegvízgyógyintézet 7 üdülőből (110 szobával) és több magánvillából állt. A legkevésbé drága magyarországi üdülőhelyek közé tartozott, sokan látogatták Budapestről, Kassáról és a Bácskából. 1889-től rendelkezett állandó fürdőorvossal. Népszerűségét növelte, hogy itt dolgozott a kor híres fürdőorvosa, Czirfusz Dezső, de praktizált itt 1911-ben Csáth Géza is. A fürdő hatására fejlődött ki a térségben egyedülálló, a hegyvidéki nyaralóépítészetet imitáló stószi villaépítészet is. A második világháború után elsősorban bányászok rehabilitációs központjaként működött, az 1970-es években új szállodát is építettek itt, melyet a rendszerváltás után privatizáltak.

Mai jelentősége

Népszerű klimatikus gyógyfürdőhely, melynek vizét elsősorban légúti és idegrendszeri megbetegedések gyógyítására használják. Jézus Szívének szentelt római katolikus kápolnája 1949-ben épült modern stílusban. A 19. század végi fürdőépületek és villák (Pozsony-pavilon, Bányász-pavilon, Komporday-pavilon, Komporday-villa, régi kuglizó) egy része máig fennmaradt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Másik nevezetessége a városnak a tőle mintegy 20 percznyi távolban levő s gyönyörű fenyves és lombos erdőségtől környezett stószi fürdő, mely mint hidegvíz-fürdő és klimatikus gyógyhely alig másfél évtizedes fönnállása alatt országos hírre emelkedett.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

E VÁRMEGYÉNEK szepesi határán a Stósz bányavárostól mintegy húsz percznyire fekvő, forrásokban gazdag, fenyves és lombos erdőkkel fedett hegyektől környezett és csakis délnek nyitott völgye, a honnan gyönyörü kilátás nyílik, alkalmas helynek látszott vízgyógyintézet és klimatikus gyógyhely alapítására. 1881-ben alakult egy részvénytársulat a fürdő létrehozására, s a vizgyógyintézet az 1883. év nyarán már meg is nyílt, a városnak egy laikus, de a vízgyógymód alkalmazásában jártas, tekintélyes polgárának vezetése alatt. De midőn a fürdőt egy magánosokból (nyolcz tagból) álló társulat vette bérbe, ez 1887-ben a gyógyintézet élére okleveles orvost állított és 1889-ben már a „gyógyfürdő” czimet és jelleget is megszerezte. A gyógyfürdő ez idő óta rohamosan fejlődik és ma már Magyarország egyik legismertebb gyógyfürdői közé tartozik. 1893-ban a bérlő társulat Stósz bányavárosnak – mint társnak – hozzájárulásával megvette a fürdőt. Stósz hidegvizgyógyfürdő és klimatikus gyógyhely 632 méter magasságban fekszik a tenger szine felett. Csak délnek lévén nyitva, ártalmas szelektől ment. Vizét, mely +6–7°R. édes víz, tizenkét bő forrásból kapja, melyek mind a fürdőtelepen fakadnak. Levegője tökéletesen pormentes, üde, a léghőmérséklet nagy napi ingadozásokat nem mutat; átlaga májusban 15°C., juniusban 16°C., juliusban 17.5°C., augusztusban 20°C., szeptemberben 14°C. Nagyobb mennyiségű csapadék csakis május végétől június hó közepéig észlelhető. A harmatképződés egész nyár folyamán, reggel és este kisebb-nagyobb fokban megvan. Stósz fürdőben 1895-ben négy nagyobb szabású épület volt, ezeken kívül három nagy magán-nyaraló. Az épületek száma folyton szaporodik. A fürdőt környező erdőségben számos jókarban tartott sétány van, kellő számú nyugvóhelylyel ellátva. Bővelkedik kirándulóhelyekben is, minők: a Stószi hegyen álló, bucsuiról nevezetes kápolna; a Fecskehegy, a Rablóka, a Wlaszlovits-féle késgyár, a jászói prépostság, Szomolnok városa, az uhornai tó, a regényes szádelői és áji völgy stb. A fürdő gyógyhatását levegőjén kívül a vizgyógymód, a fenyő-fürdők, tej-gyógymód, nemkülönben a massage és villanyozás segítik elő. Fürdőorvos dr. Czirfusz Dezső. Stósz fürdő egyike Magyarország legolcsóbb gyógyhelyeinek. A szobák napi ára 50 krtól 1 frt 50 krig. Egész napra szóló ellátás a közös asztalnál 1 frt 30-tól 1 frt 50 krig. Gyógydíj egész fürdőidőre személyenkint 3 frt. A fürdőhely ajánlható az idegrendszer, a légző és emésztő szervek bántalmainál, a rossz vérkészités eseteiben stb. A betegek legnagyobb része ideggyengeségben, tüdő- és légcsőhurutban, tudóvészben és vértorlódásokban szenvedőkből áll. Az egész fürdőidő alatt 350–400 állandó fürdővendég tartózkodik itt, kinek egy része, lakásszükség esetén, a fürdőtől 20 percznyire fekvő Stósz városban lakik, a hol betegek befogadására szintén elég alkalmas lakás és jó hirü vendéglő van. A közlekedés és a fürdőhöz jutás elég kényelmes, a mennyiben a kassa-meczenzéfi vonal Meczenzéf állomása, valamint a gölniczvölgyi vasutvonal Szomolnok-huta állomása Stósz fürdőhöz alig másfél órányira fekszik s mind a két helyről kitünő műuton kényelmes kocsikon juthatni a fürdőbe. Posta és távirda-állomás a fürdőben van.