Áttekintés
Csereháti járás
Stószfürdő a község központjától 4 km-re északra, Szomolnoktól 13 km-re keletre, a Kassai-hegység (Szomolnok-Kassai-hegycsoport) nyugati részén, a Stószi-hegy (Štósky vrch, 865 m) déli oldalán, 620 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, az 548-as út Stószt Szomolnokkal összekötő szakasza mentén. A Stósz központjától kétszáz méterrel magasabban fekvő fürdőhelyet kiterjedt parkerdő veszi körül, mely észak felé a Kassai-hegység fenyveseiben folytatódik.
Közigazgatás
Stósz község településrésze, soha nem volt önálló község, területe a stószi kataszterhez tartozik.
Népesség
2011-ben 57 állandó lakosa volt, itt élt a község népességének 7,7 %-a.
Történelem
Az 1883-ban megnyitott stószi hidegvízgyógyintézet 7 üdülőből (110 szobával) és több magánvillából állt. A legkevésbé drága magyarországi üdülőhelyek közé tartozott, sokan látogatták Budapestről, Kassáról és a Bácskából. 1889-től rendelkezett állandó fürdőorvossal. Népszerűségét növelte, hogy itt dolgozott a kor híres fürdőorvosa, Czirfusz Dezső, de praktizált itt 1911-ben Csáth Géza is.
Mai jelentősége
Népszerű klimatikus gyógyfürdőhely, melynek vizét elsősorban légúti és idegrendszeri megbetegedések gyógyítására használják. Jézus Szívének szentelt római katolikus kápolnája 1949-ben épült modern stílusban. A 19. század végi fürdőépületek és villák (Pozsony-pavilon, Bányász-pavilon, Komporday-pavilon, Komporday-villa, régi kuglizó) egy része máig fennmaradt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
Másik nevezetessége a városnak a tőle mintegy 20 percznyi távolban levő s gyönyörű fenyves és lombos erdőségtől környezett stószi fürdő, mely mint hidegvíz-fürdő és klimatikus gyógyhely alig másfél évtizedes fönnállása alatt országos hírre emelkedett.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
E VÁRMEGYÉNEK szepesi határán a Stósz bányavárostól mintegy húsz percznyire fekvő, forrásokban gazdag, fenyves és lombos erdőkkel fedett hegyektől környezett és csakis délnek nyitott völgye, a honnan gyönyörü kilátás nyílik, alkalmas helynek látszott vízgyógyintézet és klimatikus gyógyhely alapítására. 1881-ben alakult egy részvénytársulat a fürdő létrehozására, s a vizgyógyintézet az 1883.


