Rimaszombat rendezett tanácsú járás
Rimaszombat megyei város
Szabatkapuszta Rimaszombat központjától 2,5 km-re nyugatra, a Rima-folyó bal partján, a 16-os országos főút és a Tiszolc felé vezető 72-es út elágazásánál fekszik. Keletről Rimaszombat ipari zónája és a Nyugat lakótelep, nyugatról az Osgyán határáig terjedő Szabatka-erdő határolja.
Közigazgatás
Rimaszombat városrésze, a rimaszombati kataszter területéhez (korábban Rimatamásfalva kataszteréhez) tartozik.
Népesség
2011-ben 586 állandó lakosa volt.
Történelem
A 11-12. században egyike volt annak a hét falunak, melynek lakosai Rimaszombatot alapították. Amikor az 1440-es években Giskra huszita csapatai megszállták Felső-Magyarországot, a virágzó Rimaszombat mezőváros határában egy fából készült palánkvárat építettek. 1459-ben miután Hunyadi Mátyás király hada visszafoglalta Gömör vármegyét a huszitáktól, a győztes katonaság lerombolta a palánkvárat. A Rima völgyét megszálló törökök (Mehmed füleki bég) 1555-ben környező vidék összeterelt jobbágyaival egy erősséget emeltetett a régebbi cseh támaszpont helyén. 1566-ban sikerült a várat visszafoglalni, de a következő évben Hasszán temesvári bég vezényletével újra elfoglalták a törökök. Ezután csaknem három évtizedig a környék központjává (náhije-központtá) vált, a törökök innen sarcolták a Rima-völgyét. A vár állandó őrsége negyven musztahfiz és hetvenhárom lovaskatona volt. Ez volt a legészakabbi vár, melyet az oszmán-törökök valaha elfoglaltak. 1593. november 9-én a királyi sereg ismét elfoglalta a várat, melyet felégettek és többé nem épült újjá. Az egykori vár a Rima kettéágazásánál, egy szigeten állhatott, mellette észak– déli és kelet–nyugati irányú kereskedelmi utak vezettek. Szabatkát a 18-19. században pusztaként jelölik a korabeli térképek, a 19. század második felében állami méntelep létesült itt. A 20. század elején a Szabatkai-erdő a rimaszombatiak kedvelt kirándulóhelye volt. 1938-45 között huszárlaktanya volt itt.
Mai jelentősége
15-17. századi palánkvárát az 1968-ban megkezdett régészeti ásatások során tárták fel.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
SZABATKA. Szabad puszta K. Hont Várm. földes Ura G. Serényi Uraság, fekszik Rimaszombatnak szomszédságában, szántó földgyei középszerűek, réttye elég, de nagyobb része száraz; erdeje hasznos, nagy tőlgy, és tserfákból áll, ’s majd minden esztendőben bőven terem mind makkot, mind gubatsot; a’ hol most malma, és guba kallója van, régenten Vár vala kitetsző dombján épűlve.