Áttekintés
Párkányi járás
A Garammenti-hátság keleti oldalának dombvidékén, a Párizs-patak völgyében, a Bélai-dombok északi lábánál fekszik, a Köbölkutat és Kőhídgyarmatot összekötő mellékút mentén, előbbitől 4,5 km-re keletre, utóbbitól 9 km-re nyugatra.
Közigazgatás
1976-ig önálló község, azóta Sárkányfalva két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Területe 8,66 km², a község területének 63,5 %-át alkotja. 1939-hez képest területe csak minimális mértékben változott (2 hektárral csökkent, 8,68 km²-ről).
Népesség
1910-ben 419, 1921-ben 461, 1939-ben pedig 486, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 284 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 77,6 %-a.
Történelem
Ld. Sárkányfalva
Mai jelentősége
Ld. Sárkányfalva
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
SÁRKÁNY. Tót falu Esztergom Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Köbölkúthoz nem meszsze, mellynek filiája, Szölgyénhez sem meszsze; határja jó, legelője alkalmatos, vagyonnyai külömbfélék, piatza Esztergomban.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Sárkány, magyar falu, Esztergom, az uj rend sz. Komárom vgyében, kies völgyben, Gyiva, Libád, Béla, Köbölkut és Magyar-Szölgyén közt, Esztergomhoz 1 1/2 mfd. Lakja 298 kath., kiknek helyben egy dombon egyházuk van, melly Köbölkut fiókja. Határa dombos, de termékeny, részint televény, részint agyag föld lévén. A falu mellett levő rétség már kiszárittatott.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Sárkányfalva, kisközség, a Párizs patak mellett. Van benne 67 ház, 406 magyar ajkú és róm. kath. vallású lakossal. Határa 1509 kat. hold. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka, melyet az e nemzetségből származó Bechend bán fiai 1287 előtt sógoruknak, a Pilis nemzetségből származott Miklós comes fia Demeternek adtak, a ki ezt a birtokot 1287-ben a Zovárd nembeli Vécs fia Miklós fiainak, Miklósnak és Péternek adta el 35 márkáért.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Sárkányfalva. Már az Árpádok idején lakott hely. Első írott említése 1287-ből való, amikor is a Pilis-nembeli Miklós comes fia, Demeter itteni birtokát a Zovard nembeli Miklós fiainak, Miklósnak és Péternek eladja A XV. században a Kapy-család kezén találjuk. Későbbi birtokosként szerepel még itt Attyay Miklós kanonok, Károly Ferenc, a Csernaházy-, Csery-, Keglevich-, Telegdy-, Komáromy, Bessenyey-, majd a báró Gyulay-, Missich-, Paksy-, Boronkay-család. Hozzátartozik: Dohánypuszta. A község területe 1508 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 486.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 457 | 99% |
| németek | 3 | 1% |
| egyéb | 1 | 0% |
| összlétszám | 461 |


