Sajószárnya

Sajószárnya a Gömöri-medence keleti részén, Tornalja központjától 2 km-re északra, a Sajó bal partjának közelében, Sajógömörrel átellenben található, a 16-os út (Tornalja-Rozsnyó szakasz) mentén. A ma Tornaljához tartozó egykori község két, egymással össze nem függő kataszteri területből áll: a Sajó völgyében található Sajószárnyából, valamint az ettől keletre fekvő, a magyar határ mentén található Vasasból, melyet a Putnoki-dombsághoz tartozó erdők foglalnak el, állandó lakossága nincs. Sajószárnyát nyugatról és északról Sajógömör, délről és keletről Tornalja katasztere határolja, Vasast délről és északról Tornalja, keletről pedig Szuhafő területe veszi körül.

Közigazgatás

1971-ig önálló község, azóta Tornalja városrésze és négy kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Sajószárnya kataszterének területe 5,74 km², Vasasé pedig 3,01 km², területük az elmúlt száz évben nem változott, 8,75 km²-es összterületük Tornalja területének 15,1 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 402, 1921-ben 428, 1938-ban pedig 639, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 7,2 % volt. 1945 után a belső telepítések során magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek érkeztek a faluba, de magyar többségét megőrizte. 1970-ben 924 lakosa volt, melynek 72,4 %-a volt magyar, 27,5 %-a pedig szlovák nemzetiségű. 1921-ben lakosságának 61,9 %-a volt római katolikus, 22,7 %-a református, 12,4 %-a pedig evangélikus vallású. 2011-ben 708 lakosa volt, itt élt Tornalja lakosságának 9,4 %-a.

Történelem

A falu a Tornallyay-család Sajó-menti földjein a 13. század első felében keletkezett, alapítój a nemzetség Starna nevű tagja volt. 1291-ben "Ztarnafolua" néven említik először, nevét első birtokosáról kapta. 1437-ben a helyi nemes Sztárnay család birtoka, a család 1790-ig volt birtokos a községben. Lakossága a 16. században református hitre tért. Bővebben

Mai jelentősége

Határában több napkollektoros erőmű működik. Az 1870-es években neobarokk stílusban épült Radvánszky-kastély ma óvodaként funkcionál.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÁRNYA. Magyar kis falu Gömör Várm. fekszik Sajó vize mellett, Tornallyához nem meszsze; határja jól termő.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sztárnya, magyar helység, Gömör vmegyében, Sajó-Gömör városával és Tornaljával határos rónaságon, a Rosnyótól Putnok felé vivő országút mellett fekszik. Van benne Radványszky Gusztáv urnak csinos lakháza, nagy kiterjedésű rendezett kertje, s nagy pálinka-gyára; a lakosok száma megy 698 lélekre. A közbirtok áll 3 urbéri, és 14 majorsági telekből, van 3 majors. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Sztárnya, sajóvölgyi magyar kisközség, 66 házzal és 206 róm. kath. vallású lakossal. Már 1291-ben felmerül Ztamnafolua, Sztamafolua és Ztamateleke néven. 1437-ben a Sztárnay, másként Várnay család a földesura, egész 1790-ig, a mikor e család birtokait a gr. Pletrich család kapja, melytől 1850-ben Radvánszky Gusztáv vette meg. A Pletrich családon kívül még az Ábrahámy, Pap és a Tóth családok is birtokosok voltak itt, most pedig Radvánszky György orsz. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Sajószárnya. A községhez tart.izó külterületi lakott helyek: Mészegető, Vasas. A község területe 1521 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 639.