Ránkfüred

Ld. Ránkfüred

Közigazgatás

Ld. Ránkfüred

Népesség

Ld. Ránkfüred

Történelem

Ld. Ránkfüred

Mai jelentősége

Ld. Ránkfüred

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Herlein, német f., Abauj vgyében, Bánk mellett: 86 kath., 15 evang. lak., kik ide II. József alatt költöztek. Nevezetes ásványos vizéről. Lásd Ránk helységét. F. u. a kamara. Ut. p. Kassa.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

De még nevezetesebb fönt, a megye éjszakkeleti csúcsában, rengeteg erdős bérczek közepette levő Rank és Herlány tőszomszédos kisközségek határában levő rank-herlányi fürdő, legújabb hivatalos elnevezéssel Rank-füred, melynek szénsavban dús vasas vizét már a XVII. században ismerték. A 60-as években fő forrásának apadása miatt hanyatlani kezdett a különben látogatott fürdő. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Herlány vagy Herlein község csak 25 házból áll, 161 magyar, német és tótajku lakossal.

Helységnévtár

Herlein (Horlány), rk. 89 Kecér-Peklin, gk. 13 Kelecsény, ág. 31 Ránk, ref. 3 —, izr. 10 Rozgony.