Ránkfüred

A község az Abaúji-hegyalja északi részén, a Szalánci-hegység nyugati lábánál, a Herlányi-patak (Herliansky potok) bal partján, 375 méteres (határa 307-909 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 24 km-re északkeletre, Hernádzsadánytól 28 km-re északra, Gálszécstől 22 km-re északnyugatra, Varannótól 25 km-re délnyugatra, Kecertől pedig 6 km-re délkeletre. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. Herlány (Ránkfüred) a 19. század első feléig Ránk határához tartozott, a fürdőhely körül létrejött település a század közepére vált önálló községgé. 1920-ig Ránkfüred és Zsír egyaránt Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartoztak kisközségként. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-1960 között a Gálszécsi, 1960-tól pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartoztak. Bővebben

Népesség

A községnek 2011-ben 287 lakosa volt, melynek 94,1 százaléka volt szlovák nemzetiségű, 5,2 százaléka pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Ránkfüred népességének 1880-1890-ben mintegy egyhatodát (15,8, illetve 16,8 százalékát), 1900-ban már csaknem felét (49,4 %), 1910-ben pedig 45 százalékát magyar anyanyelvűnek írták össze, a hatalomváltás után, az 1921-es csehszlovák népszámláláskor már csak 12 (8,1 %) lakosa, 1930-ban pedig senki sem vallotta magyarnak magát a községben. Bővebben

Történelem

Herlány település a 15. század közepén jött létre, első írásos említését 1487-ben „Haryan” alakban találjuk, ekkor a szinyei uradalom része volt. Később „Harlyan” (1564-1630), „Hardlein” (1549), „Harlian” (1598) és „Hajlan” (1637) névalakokban fordul elő az okiratokban. Neve német eredetű, a „hart” (legeltetésre használt erdő) szó származéka. 1601-től a terebesi uradalomhoz tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák nevelési nyelvű alapiskola található (a felsőbb osztályokat a keceri alapiskolában végzik a ránkfüredi tanulók). Országos jelentőségű idegenforgalmi nevezetessége a ránkfüredi időszakos hidegvizű gejzír, mely 1875-ben egy 405 méteres mélységű fúrás nyomán jött létre (Európa egyetlen gejzíre Izlandon és a németországi Andernach gejzírén kívül). Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSÍR. Zsirovecz. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kácsándi Uraság, lakosai több félék, fekszik Ketzer Peklinhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, tűzi fája sints elég.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Herlein, német f., Abauj vgyében, Bánk mellett: 86 kath., 15 evang. lak., kik ide II. József alatt költöztek. Nevezetes ásványos vizéről. Lásd Ránk helységét. F. u. a kamara. Ut. p. Kassa. Zsir, (Zirowcze), Abauj vm. tót falu, Ránkhoz 1 fertálynyira: 54 romai, 41 g. kath., 107 evang., 9 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

De még nevezetesebb fönt, a megye éjszakkeleti csúcsában, rengeteg erdős bérczek közepette levő Rank és Herlány tőszomszédos kisközségek határában levő rank-herlányi fürdő, legújabb hivatalos elnevezéssel Rank-füred, melynek szénsavban dús vasas vizét már a XVII. században ismerték. A 60-as években fő forrásának apadása miatt hanyatlani kezdett a különben látogatott fürdő. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Herlány vagy Herlein község csak 25 házból áll, 161 magyar, német és tótajku lakossal. (...) Innen délnek fordulva, a 177 lakossal biró kis Zsir falun keresztül Csákányt érjük.

Helységnévtár

Herlein (Horlány), rk. 89 Kecér-Peklin, gk. 13 Kelecsény, ág. 31 Ránk, ref. 3 —, izr. 10 Rozgony. Zsér (Zsír, Zsirovce), rk. 32 Kecér-Peklin, gk. 53 Kelecsény, ág. 83 Ránk, izr. 4 Rozgony.