Rad

Ld. Rad

Közigazgatás

Ld. Rad

Népesség

Ld. Rad

Történelem

Ld. Rad

Mai jelentősége

Ld. Rad

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RAD. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik dél felől való óldalán Puszta Kőrtvélesi prædium, melly jó gabona termő, réttye is jó szénát terem; n. k. pedig Eszenyke puszta, mellyen szántóföldgyei, réttyei, és legelőji vagynak; földgye fekete agyag, és kevéssé homokos, erdeje nints, határját Tisza, és Latortza vize szokta károsítani.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rád, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez 1/2 órányira a Bodroghközben: 272 romai kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 505 hold szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rad, bodrogközi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 77 háza és 504, nagyobbára római katholikus vallású lakosa. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Szomotor. 1419-ben találkozunk vele, a mikor Imreghi Andrást iktatják birtokába. 1446-ben a Csebiek zálogos birtoka. 1458-ban Palóczi László és 1478-ban Czékei János is kapnak itt részeket. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Rad, v. Zemplén vm. (Rad, Szl.): plébánia a v. egri, majd a kassai egyhm. bodrogközi esp. ker-ében. - 1332: Rat, már pléb. Lakói 1623 e. ref-ok lettek. 1644: minoriták telepedtek le, s konventjük mellett pléb-t is vezettek, mely Imregre költözésük miatt 1779: megszűnt. 1818: alapították újra. Mai Szentháromság-tp-át 1822: építették. Anyakönyvei 1784-től. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rad. Okleveles nyoma elsőnek 1419-ből merül fel, mikor is az Imreghiek kapják a királytól. 1458-ban a Pálócziak, 1478-ban a Czékeyek, majd a későbbi időkben a Gerendyek, Eödönffyek, Bánffak, Radiak, Vékeyek, Melithek, Forgáchok, Ghillányiak, Péchyek, Berzeviczyek, Soósok, Pintérek, Somsichok és Menczerek az itteni birtokosok, Egykoron minorita kolostora volt, de ma már romokban hever. Római kat. temploma 1822-ben épült. Hozzátartozik Körtvélyes. A község területe 1267 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 541.