Rad

Ld. Rad

Közigazgatás

Ld. Rad

Népesség

Ld. Rad

Történelem

Ld. Rad

Mai jelentősége

Ld. Rad

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RAD. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik dél felől való óldalán Puszta Kőrtvélesi prædium, melly jó gabona termő, réttye is jó szénát terem; n. k. pedig Eszenyke puszta, mellyen szántóföldgyei, réttyei, és legelőji vagynak; földgye fekete agyag, és kevéssé homokos, erdeje nints, határját Tisza, és Latortza vize szokta károsítani.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rád, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez 1/2 órányira a Bodroghközben: 272 romai kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 505 hold szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rad, bodrogközi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 77 háza és 504, nagyobbára római katholikus vallású lakosa. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Szomotor. 1419-ben találkozunk vele, a mikor Imreghi Andrást iktatják birtokába. 1446-ben a Csebiek zálogos birtoka. 1458-ban Palóczi László és 1478-ban Czékei János is kapnak itt részeket. 1510-ben Gerendi Lászlót, Dobó Zsófiát és Eödönffy Pétert iktatják némely részei birtokába, de ugyanakkor Czékei Jánosnak és Bánffy Péternek is van benne része. Később tűnik fel a Radi család, mely a nevét is innen vette. 1578-ban már Vékey Ferenczet is itt találjuk. 1598-ban az akkori összeírás csak Soós Andrást és Melith Pált említi birtokosaiként. Melith György 1637-ben minorítákat telepített ide s számukra klastromot építtetett, melyet 1753-ban hagytak el s költöztek át Imregre. 1684-ben nagy része Forgách Andrásé, ki hűtlensége miatt nótába esvén, a kincstár lett az ura, majd Nemessányi Boldizsárnak lett zálogbirtoka. 1770-ben Mária Terézia Schuller Lipót tábornoknak adományozta. A XVIII. század végén a Gergelyi, Szirmay, Malonyay, Tomsics és Rozgonyi családok a földesurai. 1808-ban Szirmay Antal némely részére újabb királyi adományt kap, de kívüle birtokosok még a báró Ghillányi, Péchy, Berzeviczy, Somsich és Dévényi családok, valamint a Horváth család is. Most Meczner Bélának van itt nagyobb birtoka s mind neki, mind Bencsik Istvánnak csinos régi úrilaka. A hajdani minorita kolostor romladozó épülete még most is fennáll és a róm. kath. lelkész lakásául szolgál. Udvarán láthatók még a régi minorita templom romjai, melyeknek freskós falait két évtizeddel ezelőtt még magtárul használtak. Római katholikus temploma 1822-ben épült. Ide tartozik Körtvélyes-puszta, mely a XV. században még község volt s Rad sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Gergelyi, Soós, Pintér és Szirmay családok voltak.

Magyar Katolikus Lexikon

Rad, v. Zemplén vm. (Rad, Szl.): plébánia a v. egri, majd a kassai egyhm. bodrogközi esp. ker-ében. - 1332: Rat, már pléb. Lakói 1623 e. ref-ok lettek. 1644: minoriták telepedtek le, s konventjük mellett pléb-t is vezettek, mely Imregre költözésük miatt 1779: megszűnt. 1818: alapították újra. Mai Szentháromság-tp-át 1822: építették. Anyakönyvei 1784-től. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Bodrogszentmária, Bodrogvécs, Kisújlak, Pálfölde, Szinyér. - Lakói 1940: 349 r.k., 116 g.k., 2 ev., 43 ref., 39 izr., össz. 549; 2000: 299 r.k., össz. 562. ** Gerecze II:1056. (s.v. Rád) - KTN II:498. - Schem. Cass. 1915:144; 2000:59. - Györffy I:133.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rad. Okleveles nyoma elsőnek 1419-ből merül fel, mikor is az Imreghiek kapják a királytól. 1458-ban a Pálócziak, 1478-ban a Czékeyek, majd a későbbi időkben a Gerendyek, Eödönffyek, Bánffak, Radiak, Vékeyek, Melithek, Forgáchok, Ghillányiak, Péchyek, Berzeviczyek, Soósok, Pintérek, Somsichok és Menczerek az itteni birtokosok, Egykoron minorita kolostora volt, de ma már romokban hever. Római kat. temploma 1822-ben épült. Hozzátartozik Körtvélyes. A község területe 1267 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 541.