Rad

A község a Bodrogköz északnyugati részén, a Ticce-patak bal partján fekszik, Sátoraljaújhelytől 22 km-re északkeletre, Királyhelmectől 14 km-re nyugatra. Maga Rad falu a Ticce egyik kanyarulatában terül el. A község területén keresztülhalad a 79-es főút (Újhely-Királyhelmec szakasz), melyről Körtvélyesnél ágazik el a Bolyra vezető mellékút (9 km). Rad a bolyi útról leágazó 2 km-es bekötőúton közelíthető meg. Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület, legdélebbi részén rétekkel és legelőkkel. Nyugatról Bodrogszentmária, délről Kisgéres (Keresztúrpuszta katasztere), keletről Szinyér, északról pedig Zétény községekkel határos. Nyugati határának nagy részét és északi határát a Ticce alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). Határából 1950 után 51 hektárt csatoltak át a szomszédos Bodrogszentmáriához, területe ezzel 7,30 km²-ről 6,79 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 440, 1921-ben 476, 1938-ban pedig 541, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Népességszáma 1991-2011 között stabilan alakult (1991 – 560 fő, 2001- 561 fő, 2011 – 556 fő). 1945 után észak-zempléni görög katolikus vallású ruszinok telepedtek le a községhez tartozó Körtvélyesen, akik időközben szlovákká asszimilálódtak. Magyar többségét napjainkig megőrizte, bár a magyar nemzetiségűek arányának csökkenése (76,4 %-ról 65,8 %-ra 1991-2011 között) és a szlovákok arányának növekedése (22 %-ról 29,1 %-ra) itt is megfigyelhető. A lakosság 59,4 %-a római katolikus, 21,9 %-a görög katolikus, 7,9 %-a pedig református vallású volt. 2011-ben az összlakosság 52,9 %-a 294 fő) élt Rad, 47,1 %-a (262 fő) pedig Körtvélyes településrészen.

Történelem

A települést 1319-ben a szomszédos keresztúri határ leírását tartalmazó oklevélben említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1392-ben az Imreghiek és a Czékeyek a birtokosai. A 15. század elején az Imreghiek, a Soósok és a Kelecsényiek a birtokosok, majd a század második felében már több tilajdonosai is van. 1567-ben 3, 1582-ben 2 portáig adózott a község. 1600-ban temploma, plébániája, iskolája, 2 nemesi kúriája és 16 adózó háztartása volt. 1637-ben Melith György minorita kolostort alapított a községben, a kolostor a 18. század közepén Imregre költözött. Egykori várkastélya a 16. és 17. század fordulóján épülhetett, 1692-ben már romos épületként említik, valószínűleg a kuruc harcokban égették fel. A falu 17. század második felében a Forgách és Nemessányi családok birtoka. 1715-ben 4, 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1770-ben Mária Terézia Schuller Lipót tábornoknak adományozta, de később újra több birtokosa is volt, köztük a Szirmay és Rozgonyi családok. A 19. század elején Szirmay Antal volt a legnagyobb birtokos a községben. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1945 után észak-zempléni ruszinok telepedtek le a községben.

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban. Körtvélyes Szentléleknek szentelt görög katolikus temploma 1968-ban épült. A határában található Cselédhomok fontos régészeti lelőhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RAD. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik dél felől való óldalán Puszta Kőrtvélesi prædium, melly jó gabona termő, réttye is jó szénát terem; n. k. pedig Eszenyke puszta, mellyen szántóföldgyei, réttyei, és legelőji vagynak; földgye fekete agyag, és kevéssé homokos, erdeje nints, határját Tisza, és Latortza vize szokta károsítani. KÖRTVÉLYES. Szabad puszta Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, fekszik Radnak szomszédságában, és annak filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rád, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez 1/2 órányira a Bodroghközben: 272 romai kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 505 hold szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rad, bodrogközi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely. Van 77 háza és 504, nagyobbára római katholikus vallású lakosa. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Szomotor. 1419-ben találkozunk vele, a mikor Imreghi Andrást iktatják birtokába. 1446-ben a Csebiek zálogos birtoka. 1458-ban Palóczi László és 1478-ban Czékei János is kapnak itt részeket. 1510-ben Gerendi Lászlót, Dobó Zsófiát és Eödönffy Pétert iktatják némely részei birtokába, de ugyanakkor Czékei Jánosnak és Bánffy Péternek is van benne része. Később tűnik fel a Radi család, mely a nevét is innen vette. 1578-ban már Vékey Ferenczet is itt találjuk. 1598-ban az akkori összeírás csak Soós Andrást és Melith Pált említi birtokosaiként. Melith György 1637-ben minorítákat telepített ide s számukra klastromot építtetett, melyet 1753-ban hagytak el s költöztek át Imregre. 1684-ben nagy része Forgách Andrásé, ki hűtlensége miatt nótába esvén, a kincstár lett az ura, majd Nemessányi Boldizsárnak lett zálogbirtoka. 1770-ben Mária Terézia Schuller Lipót tábornoknak adományozta. A XVIII. század végén a Gergelyi, Szirmay, Malonyay, Tomsics és Rozgonyi családok a földesurai. 1808-ban Szirmay Antal némely részére újabb királyi adományt kap, de kívüle birtokosok még a báró Ghillányi, Péchy, Berzeviczy, Somsich és Dévényi családok, valamint a Horváth család is. Most Meczner Bélának van itt nagyobb birtoka s mind neki, mind Bencsik Istvánnak csinos régi úrilaka. A hajdani minorita kolostor romladozó épülete még most is fennáll és a róm. kath. lelkész lakásául szolgál. Udvarán láthatók még a régi minorita templom romjai, melyeknek freskós falait két évtizeddel ezelőtt még magtárul használtak. Római katholikus temploma 1822-ben épült. Ide tartozik Körtvélyes-puszta, mely a XV. században még község volt s Rad sorsában osztozott. Újabbkori birtokosai a Gergelyi, Soós, Pintér és Szirmay családok voltak.

Magyar Katolikus Lexikon

Rad, v. Zemplén vm. (Rad, Szl.): plébánia a v. egri, majd a kassai egyhm. bodrogközi esp. ker-ében. - 1332: Rat, már pléb. Lakói 1623 e. ref-ok lettek. 1644: minoriták telepedtek le, s konventjük mellett pléb-t is vezettek, mely Imregre költözésük miatt 1779: megszűnt. 1818: alapították újra. Mai Szentháromság-tp-át 1822: építették. Anyakönyvei 1784-től. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Bodrogszentmária, Bodrogvécs, Kisújlak, Pálfölde, Szinyér. - Lakói 1940: 349 r.k., 116 g.k., 2 ev., 43 ref., 39 izr., össz. 549; 2000: 299 r.k., össz. 562. ** Gerecze II:1056. (s.v. Rád) - KTN II:498. - Schem. Cass. 1915:144; 2000:59. - Györffy I:133.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rad. Okleveles nyoma elsőnek 1419-ből merül fel, mikor is az Imreghiek kapják a királytól. 1458-ban a Pálócziak, 1478-ban a Czékeyek, majd a későbbi időkben a Gerendyek, Eödönffyek, Bánffak, Radiak, Vékeyek, Melithek, Forgáchok, Ghillányiak, Péchyek, Berzeviczyek, Soósok, Pintérek, Somsichok és Menczerek az itteni birtokosok, Egykoron minorita kolostora volt, de ma már romokban hever. Római kat. temploma 1822-ben épült. Hozzátartozik Körtvélyes. A község területe 1267 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 541.