Pozsonyivánka

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld és a Vízköz nyugati peremén fekszik, Pozsonytól 15 km-re északkeletre, Szenctől 12 km-re nyugatra, a Kis-Kárpátok lábánál, a Fehérvíz és a Súri-csatorna mentén. Áthalad rajta a 61-es főút Pozsonyt Szenccel összekötő szakasza, valamint a Pozsony-Budapest nemzetközi vasútvonal (állomás). Elődközségei, Papfa és Pozsonyivánka teljesen egybeépültek. Mellékutak kötik össze Tőkésiszigettel (3 km), Cseklésszel (5 km), valamint a Horvátgurabhoz tartozó Feketevízzel (5 km). Kataszterének északi csücskét érinti a D1-es (Pozsony-Zsolna) autópálya. Nyugati határába átnyúlik az 1948-51 között épült pozsonyi repülőtér kifutópályája. Délkeleten a Kis-Dunáig terjed a katasztere (Szigeti második dűlő).

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1932-ben alakult Papfa és Pozsonyivánka egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartoztak, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Pozsonyi, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták. 1976-1990 között hozzá tartozott Tőkésisziget. A község két kataszteri területre és településrészre oszlik: Pozsonyivánka (7,81 km²) és Papfa (6,45 km²), melyek területe nem változott az elmúlt száz év során.

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 1507, 1921-ben 1756 lakosuk volt, az elkövetkező 70 év során népessége megháromszorozódott. A Pozsonyból történő kitelepülés miatt 2001-2011 között felgyorsult a népesség növekedése (az 1991-2001 közötti 5,8 %-os gyarapodás 18,3 %-ra ugrott). Elődközségei lakosságának 1910-ben még több mint egynegyede magyar nemzetiségűnek vallotta magát (27,3 %), 1921-ben már csak 7,2 %, napjainkra pedig Pozsonyivánka lakossága csaknem kizárólag szlovák nemzetiségű. Viszonylag magas a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (10,7%). 1910-ben még német kisebbség is élt itt. A lakosság többsége (52,7 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 3,5 %. 2011-ben Pozsonyivánka településrészen élt a lakosság 40,7 %-a (2404 fő), Papfán pedig 59,3 %-a (3497 fő).

Történelem

Pozsonyivánkát 1209-ben II. András király adománylevelében "Iwand" néven említik először, melyben Szentgyörgyöt, Ivándot, Cseklészt és Éberhárdot a bolgárok elleni harcokban tett szolgálataiért a Hont-Pázmány nembeli Tamásnak adja. Mai településrésze, Papfalva kezdetben a pozsonyi prépostsághoz és káptalanhoz tartozott. 1290-ben "Popfolva" néven említik. A két települést 1932-ben egyesítették. Pozsonyivánka az 1324-es tizedjegyzékben "Terra Iwan" alakban tűnik fel, ekkor már állt temploma és plébániája is. Egykor a Szentgyörgyi grófok birtoka volt. A 16. században Serédy Gáspár lett a birtokosa, majd Amadé Lénárt, Maholányi Tamás özvegye és Jeszenák János a birtokosai. Amadé Lénárt 1640-ben vadászkastélyt építtetett ide, melyet később rokokó stílusban építettek át. A falu északi részén levő erdős területből szép barokk kastélyparkot építettek. A 18. század közepén az ivánkai uradalmat Grassalkovich Antal vásárolta meg, aki a kastély mellé több gazdasági épületet is emeltetett. Ekkor épült fel az egyházi iskola is, amely egészen 1928-ig, az új iskola felépültéig működött. Grassalkovich fia, II. Antal idején fellendült a társasági élet a kastélyban. Ekkor épült fel a muzsikaház is. A Grassalkovichok 1841-ig voltak az uradalom birtokosai, 1842-ben Obrenovics Mihály szerb herceg vásárolta meg, aki 1858-ig volt a birtokosa. 1856-ban nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a templom is súlyosan megrongálódott, tornyát újjá kellett építeni. Obrenovics Mihály halála után az ivánkai uradalmat a Kéthelyi Hunyadi család szerezte meg; a tulajdonos felesége, Júlia Erzsébet királyné udvarhölgye volt. A grófnő gazdag adományokkal látta el a templomot is. 1916-ban bekövetkezett halála után fia lett a birtokos, majd 1943-ban a jezsuiták vásárolták meg. Pozsonyivánkát és Papfát 1932-ben egyesítették.

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és szakközépiskola található, itt működik a Szlovák Tudományos Akadémia biokémiai kutatóintézete. A Grassalkovich-, majd Hunyady-kastély a 18. század második felében rokokó stílusban épült, a 19–20. század fordulóján neogótikus stílusban alakították át. Barokk stílusú római katolikus (Keresztelő Szt. János-) templomát 1770–72 között emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IVÁNYI. Ivánka. Elegyes lakosú portális helység Posony Várm. földes Ura H. Grasalkovich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik nap kel. Cseklésznek, ész. Prátsának szomszédságokban, Posonyhoz 1 1/2 mértföldnyire, híresíti a’ földes Uraságnak igen gyönyörű kastéllya, melly kedves, és Hertzegi mulató helyet szolgáltat, ékesítik a’ körűlötte lévő épűletek, és a’ ritka szépségű Hertzegi kert, mellyben külömbféle mulatsági épűletetskék is vannak, nevezetes bé kerített szigettye is van itt az Uraságnak, melly vadakkal gazdag, és mulatsági kelyekkel ékesíttetett, a’ két Dunának folyása között határja 3 nyomásbéli, közép termékenységű, kevés réttyei jók, piatzok Posonyban van, holott vagyonnyaikat jó áron el adhattyák. PAPFALVA. Pfaffendorf. Elegyes tót falu Poson Vármegyében, földes Ura a’ Posonyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ivánkához közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító; erdeje sok van, réttye, legelője nem sok, két hólt duna lévén határján, vízáradáskor néha bézárattatik Ivánkával egyegyütt, a’ fekete víz is határos véle, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ivánka, (Iványi), tót falu, Pozsony vgyében, fekszik Pozsonyhoz 1 1/2 órányira, Cséklészhez 1 fertály óra járásra, a kis Duna bal partján, kies erdőktől, kertektől, mezőségtől körülvétetve: 484 kath., 10 evang. lak., kath. paroch. templommal, egy nagy kastélylyal és kerttel. Nézésre méltó az idevaló plébánosnak gyümölcsös kertje, melly több százféle nemes fajtáju alma, körtvély, baraczkfákkal dicsekedhetik, s honnan több ezer oltó-ágakat hordanak el mindenfelé a környékbe. F. u. h. Grasalkovich örökösök. Papfalva, tót falu, Poson vmegyében, Ivánkához 1 fertály órányira: 276 kath., 3 evang. lak., vendégfogadóval, erdővel, juhtenyésztéssel. F. u. a posoni káptalan. Ut. p. Posonhoz 1 óra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ivánka kisközség, a bécs-budapesti vasútvonal közelében fekszik. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 109, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 992. E községgel először 1324-ben találkozunk, a mikor Terra Iwan néven említik az iratok. Azután Aychen név alatt szerepelt s lakosai németek voltak. Később, a mikor már ismét magyarok lakták, Aycha alakban találjuk említve. Az 1553-iki portális összeírásban már ismét Ivány néven van följegyezve és benne Serédy Gáspár 3 portája adózik. 1647-ben özv. Amade Lénárdnéé. 1736-ban özv. Maholányi Tamásné szerepel birtokosául és ekkor Iványi alakban találjuk említve. 1753-ban a Maholányi örökösök átadják itteni birtokukat Jeszenák Jánosnak; ekkor már a Károlyiak is birtokosok voltak itt, de hogy örökösödés, vagy vétel útján jutottak-e birtokukhoz, azt kikutatnunk nem sikerült. A XVIII. század második felében már Grassalkovich Antal herczeg volt az uradalom ura, majd Obrenovich Mihály szerb fejedelem vette meg, kinek neje, szül. Hunyady Júlia grófnő révén a Hunyadyak kezére jutott és Hunyady Károly gróf örököseinek ma is nagyobb birtokuk és hatalmas kastélyuk van itt, melyet Grassalkovich építtetett, de a Hunyady Julia második férje: Arenberg Károly herczeg átalakíttatott. Ugyanők építtették az itteni mintaszerű ovodát is. A község kath. templomát Grassalkovich Antal herczeg 1772-ben építtette és itt van a gróf Hunyady család sírboltja. A község lakosai hitelszövetkezetet tartanak fenn. Ide tartoznak Bagóház, Fáczános és Sziget vadászlakok. Van saját postája és távírója, vasúti állomása pedig Cseklész. Papfa, tót kisközség, 68 házzal és 540 róm. kath. vallású lakossal. A pozsonyi káptalan és a prépostság ősi birtoka. Már 1290-ben itt laktak ez egyházi testületek népei és ezért nevezték Poppnepe (Papnépe)-nek. 1400-ban már Papfolua-nak írják. Az 1553-iki összeírásba mindössze 2 1/2 portája van felvéve. Birtokosa ma is a pozsonyi káptalan. Temploma nincs a községnek. Postája és távírója Ivánka, vasúti állomása pedig Cseklész. Ide tartoznak Káptalan, Nahács és Prépostszeg majorok, Szunyog csárda és Kültelek.

Magyar Katolikus Lexikon

Pozsonyivánka, Ivánka, Iványi, v. Nyitra vm. (Ivanka pri Dunaji, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd nyitrai egyhm. szempci esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Lakói 1540 u. ref-ok lettek. Cseklész filiájából 1727: alapították újra. Mai Ker. Szt János születése-tp-át 1770: építették. Anyanyelve 1880: szl. - Filiája 1917: Papfalva. ** Némethy 1894:117. - Schem. Strig. 1917:198.