Papfa

A Kisalföldön, a Mátyusföld és a Vízköz nyugati peremén fekszik, Pozsonytól 15 km-re északkeletre, Szenctől 12 km-re nyugatra, a Súri-csatorna mentén. Teljesen egybeépült a tőle keletre fekvő Pozsonyivánkával.

Közigazgatás

1932-ig önálló község, azóta egyike Pozsonyivánka két települészének és kataszteri területének. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott, majd Csehszlovákihoz csatolása után is a Pozsonyi járáshoz, 1932-ben egyesítették Pozsonyivánkával. Területe 6,45 km², a községterület 45,2 %-át alkotja, 1910 óta változatlan.

Népesség

1910-ben 629, 1921-ben 762, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1910-ben a lakosság 25,1 %-a, 1921-ben már csak 8,9 %-a vallotta magát magyarnak. 2011-ben 3497 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 59,3 %-a.

Történelem

1290-ben említik először, a pozsonyi prépost és káptalan birtoka volt, nevét is erről kapta. Története során Popfolna, Papfalva, Pafár, Farná alakban szerepel az írott forrásokban. 1851-ben már említik vendégfogadóját (Szúnyog csárda), a 20. század elején szeszgyár is működött itt. 1932-ben egyesítették Pozsonyivánkával. 1948-1951 között határának egy részét a pozsonyi repülőtér építésekor kisajátították.

Mai jelentősége

Ld. Pozsonyivánka

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PAPFALVA. Pfaffendorf. Elegyes tót falu Poson Vármegyében, földes Ura a’ Posonyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ivánkához közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító; erdeje sok van, réttye, legelője nem sok, két hólt duna lévén határján, vízáradáskor néha bézárattatik Ivánkával egyegyütt, a’ fekete víz is határos véle, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Papfalva, tót falu, Poson vmegyében, Ivánkához 1 fertály órányira: 276 kath., 3 evang. lak., vendégfogadóval, erdővel, juhtenyésztéssel. F. u. a posoni káptalan. Ut. p. Posonhoz 1 óra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Papfa, tót kisközség, 68 házzal és 540 róm. kath. vallású lakossal. A pozsonyi káptalan és a prépostság ősi birtoka. Már 1290-ben itt laktak ez egyházi testületek népei és ezért nevezték Poppnepe (Papnépe)-nek. 1400-ban már Papfolua-nak írják. Az 1553-iki összeírásba mindössze 2 1/2 portája van felvéve. Birtokosa ma is a pozsonyi káptalan. Temploma nincs a községnek. Postája és távírója Ivánka, vasúti állomása pedig Cseklész. Ide tartoznak Káptalan, Nahács és Prépostszeg majorok, Szunyog csárda és Kültelek.