Pódafa

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz középső részén, található, Dunaszerdahelytől 3 km-re délkeletre, a Padány felé vezető út mentén. A község központi részét alkotja, teljesen egybeépült Csenkeszfával és Lidértejeddel, itt található a községi hivatal is.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Pódatejed község három településrészének és kataszteri területének egyike. Területe (1,86 km²), a községterület 30,9 %-át alkotja. 1921-hez képest területe 20,2 %-al csökkent (2,33 km²-ről) Zöldfa területének Dunaszerdahelyhez csatolásával (1957). 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Dunaszerdahelyi járáshoz.

Népesség

1921-ben 219, 1939-ben 264, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 285-en éltek itt, a község lakosságának 32,5 %-a.

Történelem

A Dunaszerdahely közelében épült község nevével először egy 1332-ből származó oklevélben találkozunk Poda Ety alakban. További megjelenési formái: 1455-ben Podafalwa nobilium de Poda-ethe, 1773-ban Pódafa, 1940-ben Pódatejed, 1948-ban Povoda. 1455-ben V. László király a helységet a Poda-Etheieknek adományozta, s a Póda család birtokában volt egészen a 18. Bővebben

Mai jelentősége

Ld. Pódatejed

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PODAFA. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Szerdahelyhez közel, mellynek filiája, Lidér Tejednek tövében, határja két nyomásbéli, réttye, erdeje nints, legelője kevés, piatza Szerdahelyen, és Somorján.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Podafa, magyar falu, Poson vgyében, Szerdahelyhez 3 fertálynyira: 74 kath., 56 ref., 3 zsidó lak. F. u. számos nemesek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pódafa, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, melynek lakosai nagyrészben róm. kath. vallásúak. Házainak száma 41, lakosaié 168. Postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. 1455-ben V. László király a Poda-Etheieknek adományozza. 1787-ben is még a Póda családé. Későbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. Temploma nincs. Az itt levő gőzmalom a dunaszerdahelyi gőzmalom-részvénytársaságé. Ide tartozik Marczel major és Zöldfa tanya. A község postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely.