Pető

A település a Balassagyarmati-medence részét alkotó Középső Ipoly-völgy kistáj keleti részén fekszik, az Ipoly jobb partján, a Szécsényhez tartozó Pöstyénpusztával szemben, Szécsénykovácsitól 2,5 km-re északkeletre, Szécsénytől 6 km-re északnyugatra, Bussától 9 km-re délre. Áthalad rajta a Zsélyt Bussával összekötő országút, melyről 2012, az Ipoly-híd újjáépítése óta mellékút ágazik el Pöstyénpuszta felé.

Közigazgatás

Szécsénykovácsi településrésze, a szécsénykovácsi kataszterhez tartozik.

Népesség

1851-ben Fényes Elek 171 lakosú pusztaként írja le. 2011-ben 56 állandó lakosa volt, itt élt a község lakosságának 14,9 %-a élt itt.

Történelem

Petőpuszta a középkorban önálló helység volt. 1469-ben Petőfalvi Pető Pál birtoka, később önálló helységként, Petőfalu néven szerepel a török kincstári számadáskönyvekben és ekkor Ahmed bin Musztafa hűbérbirtoka volt. 1726 már puszta és Darvas János, Szilassy kapitány özvegye, Pongrácz Boldizsár és Horváth László birtoka, később Darvas Károly, Gellén László, Fáy Sándor és Horváth Lászlóé. Feltehetőleg a 19. században (1826 körül) lett Szécsénykovácsi része. 1920 után szlovák telepesek érkeztek Petőpusztára, ahol 1928-ban jubileumi iskolát is létesítettek, ahol Fraňo Kráľ szlovák költő is tanított. Ekkoriban épült a határőrlaktanya az Ipoly-hídnál, mely mára romos állapotban van. Az 1894-ben épült, 1944 végén a németek által felrobbantott Ipoly-hidat (Katalin-híd) 2012. február 24-én avatták fel újra.

Mai jelentősége

Külterületi lakóhely, az Ipoly-híd újjáépítése óta forgalmi jelentősége megnőtt. Az Ipoly-parton egy régi vízimalom található, a Himmler-család egykori kúriája ma romos állapotban van. A jubileumi iskola falán helyezték el Fraňo Kráľ emléktábláját.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PETŐ. Falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Pongrátz Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Varbóhoz közel, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pető, népes puszta, Nógrád vgyében, Varbó fil., az Ipoly parton: 123 kath., 37 evang., 5 ref., 6 zsidó lak., és több ékes uri lakházakkal. F. u. Darvas, Szilassy, Pongrácz, Horváth s m. t. Ut. p. Szakál.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pető-puszta a középkorban önálló helység volt. 1469-ben Petőfalvi Pető Pál birta, 152–63-ban még önálló helységként, Petőfalu néven szerepel a török kincstári számadáskönyvekben és ekkor Ahmed bin Musztafa hűbérbirtoka volt. 1726 már puszta és Darvas János, Szilassy kapitány özvegye, Pongrácz Boldizsár és Horváth László birtoka, később Darvas Károly, Gellén László, Fáy Sándor és Horváth Lászlóé. Jelenleg Hajós László, Fáy Ernő, Gellén Géza és Széll Imre birtokosok itt.