Perény

Perény a Keleti-Cserehát északi lábánál, a Kanyapta-medence déli peremén, 214 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Szepsitől 21 km-re délkeletre, Kassától pedig 24 km-re délre. Perény-Hím község közigazgatási központja, az azt alkotó három település közül a legnagyobb és legnépesebb. Tőle délre, a magyar-szlovák határon emelkedik a 324 méter magas Kavicsos-domb. Bővebben

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-vidéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Bővebben

Népesség

Perény településrész népessége 2011-ben 841 fő volt, itt élt az egyesített község lakosságának 59,8 százaléka. 1941-ben érte el népességének maximumát, ekkor 1376 lakosa volt, ez a szám azonban drasztikusan lecsökkent az 1948-as lakosságcsere révén (1950-re 936 főre), mely egyben alapvetően megváltoztatta a település etnikai arculatát (a magyar lakosság több, mint felét kitelepítették). Bővebben

Történelem

Perényt 1220-ban "villa Peruen" néven említik először az írásos források. 1295-ben "villa Perwen", 1318-ban Purwyn, 1332-ben pedig Peryn névalakban szerepelt az okiratokban. Neve szláv eredetű személynévből („Prven, Perven“) származik magyar névadással. A Perényi család birtoka volt a 13. század óta, a 14. század elején a főúri rangot nyert Perényi Tamás, majd 1311-től Perényi János és Miklós birtokában volt. Bővebben

Mai jelentősége

A község központi településrésze, itt található a községi hivatal, valamint a (szlovák tannyelvű) alapiskola és óvoda is. A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg a 13. században épült gótikus stílusban, 1746-ban barokk stílusban újjáépítették. Református temploma a 20. század elején épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. – Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen délnyugatra, a Cserehát éjszaki hegyvonala alján Perény falut érjük.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.

Magyar Katolikus Lexikon

Perény, v. Abaúj-Torna vm. (Perín, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1220: Puruen. 1332: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1746: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1761: alapították újra. Anyakönyvei 1762-től. Kegyura 1880: Zichy Rezsőné grné. Anyanyelve 1880: m. - Filiája 1915: Hím. Közig. Perényhím. - Lakói 1940: 1129 r.k., 68 g.k., 6 ev., 110 ref., 11 izr., össz. 1324; 2000: 910 r.k., össz. 1350. ** KTN I:187. - Schem. Cass. 1915:60; 2000:76. - Györffy I:131.

Helységnévtár

Perény (Perina) [Megyes és Gombos p.], RK. 1034 Kassa, gk. 60 Szeszta, ág. 6 —, ref. 93 Szina, izr. 75 —.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Perény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bélatanya, Gombospuszta. A község területe 5019 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1376.