Pénteksúr

A Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben fekszik, Egyházfától 0,7 km-re délnyugatra, Hegysúrtól 1,5 km-re északkeletre. Teljesen egybeépült Egyházfával.

Közigazgatás

1943-ig önálló kisközség, azóta Egyházfa két települülésrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kösközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, 1923-1938 között Csehszlovákia Galántai járásához, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). A magyar közigazgatásban egyesítették Egyházfával. Területe 2,55 km², a község területének 31,6 %-a, 1921-hez képest 55 hektárral (17,8 %) csökkent Hurbanfalva (51 ha) és Hegysúr (4 ha) javára.

Népesség

Pénteksúrnak 1921-ben 186, 1939-ben 204, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 239-en (a község lakosságának 47 %-a) éltek itt.

Történelem

Első írásos említése 1481-ből származik, Pyntekswr alakban. A gellei érseki székhez tartozott és lakosai nemesi előjogokat élveztek. Az 1553-as összeírásban királyi birtokként szerepel, később a Pálffy-családnak voltak itt nagybirtokai. 1943-ben egyesítették Egyházfával. 1956-ban területének egy részét az újonnan alakult Hurbanfalva községhez csatolták.

Mai jelentősége

Ld. Egyházfa

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SÚR. Valta Súr, Péntek Súr. Tót faluk Pozsony Várm. földes Urok Gr. Eszterházy, és Gr. Pálfy Uraságok, lakosaik katolikusok, fekszik egygyik Nagy Súrnak szomszédságában, Vág vize mellett, és amannak filiája; másik Egyházfalvának filiája, ’s határjaik az előbbeniekhez hasonlítók.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Súr (Péntek), magyar falu, Poson vgyében, Szenczhez 1/2 órányi meszszeségre, 103 kath., 13 evang., 11 ref. lak. Legelője, rétje jó; szép marhát nevel. F. u. gr. Pálffy csal. senioratusa. Ut. p. Cseklész.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pénteksúr, magyar kisközség, 30 házzal és 171, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Ősi idők óta megült hely, melynek határában La Taine-kori és római régiségeket találnak. 1481-ben már a mai nevén szerepel, Pyntekswr alakban. A gellei érseki székhez tartozott és lakosai nemesi előjogokat élveztek. Az 1553-iki összeírásban is királyi birtokként szerepel. Később a Pálffy-féle szeniorátusé lett. Temploma nincs a községnek. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Pénteksúr. A hat Súr község egyike. Elsőnek 1481-ből merül fel Pyntekswr alakban a gellei érsekség tulajdonában. Később királyi birtok, majd a Pálffy grófoké. A község területe 539 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 204.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Pénteksur kk. galántai járás, ösi település. 1481-ben már mai nevén szerepel: Pinteksur. Lakosai nemesi előjogot élveztek. 1553-ban királyi birtok, később a Pálfiyaké. Területe: 539 k. h. Lakosság: 204. Ebből magy.: 202, szlovák: 2. Magy. beszél: 203. Vallás szerint: r. k.: 194, réf.: 8, ev.;2. Népsűrűség: 65.8. Lakóház: 40. Fb. I. 1, II. 4, III. 23. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene. V. á. Szene, u. p. és u. t. Királyfa.