Papkörmösd

A Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, a Feketevíz bal partján fekszik, Szenc központjától 4 km-re délkeletre. Teljesen egybeépült Királyfával, melytől a Feketevíz választja el.

Közigazgatás

1943-ig önálló kisközség, azóta Királyfa két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1938 között a Galántai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). 1943-ban egyesítették Királyfával. Területe 3,40 km², a község területének 17,1 %-a. 1939-hez képest területe 17 hektárral csökkent.

Népesség

1921-ben 393, 1939-ben 431, csaknem kizárólag szlovák nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 610-en éltek itt, a község összlakosságának 37,9 %-a.

Történelem

A község területén az i. e. 1. évezredben germán törzsek laktak, akiket a 6. századtól szlávok váltottak fel. Körmösdöt 1245-ben Kermesd alakban említi először oklevél, egyházi birtokként a pozsonyi káptalan faluja volt. Története során különböző formában fordul elő az oklevelekben. Említik Körmesd, Kurmusd, Pap Körmösd, Kermesd alakban is. 1595. december 3-án a település a Pálffyak birtoka lett, majd Pálffy Miklós halála után a birtok egy részét gróf Mansfeld Miksa szerezte meg. 1595-ben kápolna is állt itt, mely 1663-ban a faluval együtt egy török támadás során égett le. A támadást csak a kápolna harangja vészelte át. 1600-ban 13 jobbágytelek volt a faluban. A Pálffyak 1618. évi urbáriuma név szerint is felsorolja a jobbágyokat, ezen kívül négy működő malmot is megemlít a községben bérleményként. Az urbárium megemlíti a hatalmas uradalmi kertészetet és almáskertet. 1910-ben 381, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. 1943-ban Királyfához csatolták.

Mai jelentősége

Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1898-ban épült. A település területén 52 fokos termálforrás tör fel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÖRMÖSD. Apácza Körmösd, (1796dikban Jánosházának neveztetett), és Pap Körmösd. Két tót falu Posony Várm. földes Urok G. Pálfy Uraság, a’ F. K. H. Tanátsnak 1795dikben 27dik Octoberében 22566 szám alatt költt rendelése szerént, M. Özvgy G. Pálfy Jánosné Aszszonynak meg engedtetett, hogy ez után JÁNOSHÁZÁNAK hívattathassék, de úgy, hogy az iratokban a’ régi neve is hozzá kaptsoltassék, lakosai tótok, katolikusok, fekszenek Egyházfalvának szomszédságában, határbéli földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjik meglehetősek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pap-Körmösd, Pozsony m. tót falu, Királyfalvához közel: 258 kath. lak.. F. u. gr. Pálffy Ferencz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Papkörmösd, a Feketevíz mellett fekvő kisközség, 53 házzal és 338 róm. kath. vallású tót lakossal. Legelső nyomát 1346-ban találjuk, a mikor a pozsonyi káptalan Streis Marchard pozsonyi polgárt iktatja birtokába. 1540 után elpusztult hely. Az 1553-iki összeírásban már a pozsonyi káptalan birtokaként szerepel 3 portával. Újabbkori birtokosai a Pálffyak. Csak kápolna van a községben és ez 1899-ben épült. Postája Királyfa, távírója és vasúti állomása Szempcz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Papkörmösd. Okleveles első emlí tését 1316-ból találjuk s ez időben Streis Marchard pozsonyi német polgár adománybirtoka. A török alatt megsemmisült, majd a XVI. században mint a pozsonyi káptalan jószága szerepel. Később a Pálffyak szerezték meg. A község területe 620 kat.hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 431.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Papkörmösd kk., galántai járás. Első nyoma 1346-ban. 1540 körül elpusztult. Üjabbkori birtokosa a Pálfíy család. Területe: 620 k. h. Lakosság: 431. Ebből magy.: 19, szlovák: 409. Magý. beszél: 53. Vallás szerint: r. k.; 427, ev.: 3. Fb. I. O. II. 6, III. 42. Népsűrűség: 120.7. Lakóház: 91. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szenc. V. á. Szenc és Réte, u. p. és u. t. Királyfa.