Özörény

A község a Sajó völgyében, a Sajó-folyó jobb partjának közelében fekszik, a Bánréve-Rozsnyó vasútvonal (megállóhely) és a Pelsőc-Murány vasútvonal (megállóhely, a személyforgalom 2011-ben megszűnt) mentén, Tornaljától 15 km-re északra, Rozsnyótól 20 km-re, Pelsőctől 3 km-re délnyugatra. Mellékutak kötik össze Pelsőccel, Lekenyével (2,5 km), Licével (7,5 km) és Mellétével (5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe 1910-38-hoz képest (12,76 km²) csak minimális mértékben változott (3 hektárral, 12,79 km²-re gyarapodott, amikor 1953-ban a papírgyár teljes területét - korábban egy része Pelsőchöz tartozott - Özörényhez csatolták).

Népesség

A cellulózgyár 1883-as létrejötte után a község népessége ugrásszerű növekedésnek indult, 1880-1910 között több mint másfélszeresére nőtt. 1910-ben 1027, 1921-ben 982, 1938-ban pedig 1079, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét mindmáig megőrizte, bár 1991-2011 között (csekély, 4,2 %-os népességnövekedés mellett) a magyar nemzetiségűek aránya 82,5 %-ról 56,9 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya 66,6 %), a szlovákoké pedig 13,9 %-ról 31,8 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

A mai település határa két középkori település, Malah és Özörény területét foglalja magába. Malah falut, mely Horka, Tiba és Melléte között (a mai Hevesipuszta környékén) terült el, 1242-ben, közvetlenül a tatárjárás után említik először, létrejötte a 12. század második felére tehető. A falu Szent Erzsébet tiszteletére szentelt régi temploma a 13. század második felében épült, írott forrásban 1341-ban szerepel először. Bővebben

Mai jelentősége

A község 1883-ban alapított papírgyára ma is működik, egy műanyaghulladékfeldolgozó is üzemel itt. Határában katonai lőtér található. Magyar és szlovák tannyelvű alapiskola és magyar-szlovák nevelési nyelvű óvoda is működik a községben. Református temploma 1786-ban épült klasszicista stílusban, tornyát később építették hozzá. Határában 40 méter hosszú barlang található (Skalická jaskyňa), mely nem látogatható.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HORKA. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai sok Uraságok, lakosai reformátusok, és kevesebben katolikusok, fekszik Sajó vizéhez közel, Pelsőtzhöz 1/4 mértföldnyire, a’ falu közepén fakadott tiszta, és soha bé fagyni nem szokott bövséges forrása van, földgye meg lehetős, piatzozásai közel, Jolsván 1 1/2, Rozsnyón 2 1/2 mértföldnyire, réttye a’ Sajó mentében jó, földgyének fele középszerű, fele vadvizes, legelője elég, erdeje el pusztúlt, gyümöltsösse hasznos.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Horka, magyar falu, Gömör vmegyében, Pelsőcz és Lekényével szomszédos. Van benne a reformátusoknak templomjuk. A lakosok száma 693, mind reform. kevés r. katholikus. Mindnyájan eredeti magyarok. Van 10 3/8 urbéri és 22 1/8 majorsági telek, 500 hold erdő. Sovány szántófölde a tisztabuzát csak nagy szorgalmas munka után termi meg. Rétje jó, ollykor a Sajó kiáradásakor kárt szenved; határában melegforrások találtatnak. Birják: Hevessi, Hámos, Czekus urak, ugy a nemes Székely, Farkas, Bakó, Ambrus, Barna és Gál nemzetségek. Ut. p. Tornalja.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Odább Gömör-Panyit, Tiba, és a celluloz-gyáráért említhető Horka kis helységektől éjszakra a csetneki völgynyílás mellett épűlt Pelsőcz nagyközség.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Horka, sajóvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 157 házzal és 899, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1411-ben említik, a mikor a mellétei Barna család volt az ura. 1413-tól 1488-ig a Dancs családot, de 1483-ban a Szentkirályi családot találjuk itt. 1449-ben a község neve Harka alias Malach alakban van említve. Későbbi birtokosai a Ragályi, Diószeghy, Tornallyai, Sárközy, Losonczy, Fáy, Putnoky, Vadnay, Hevessy, Hámos, Czékus, Székely, Farkas, Bakó, Ambrus és Gaál családok. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Özörény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Hevessytanya, Malaiszőllő, Sósipuszta, Zilkatanya. A község területe 2217 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1079.