Óvár

Ld. Óvár

Közigazgatás

Ld. Óvár

Népesség

Ld. Óvár

Történelem

Ld. Óvár

Mai jelentősége

Ld. Óvár

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÓVÁR. Német falu Nógrád Várm. földes Ura G. Balassa, és G. Zichy Uraságok, lakosai katolikusok, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Óvár, magyar-tót falu, Nógrád vmegyében, 553 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Van jó földje, erdeje és szőlője. F. u. többen. Ut. p. Balassa-Gyarmat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Óvár. Balassagyarmat közelében fekszik. Magyar kisközség, 133 házzal és 520 róm. kath. vallású lakossal. Postája Zsély, távírója és vasúti állomása Őrhalom. A helység már az 1548. évi adóösszeírásban Olvár alakban szerepel. Ekkor Balassa Imre és János, 1598-ban pedig Balassa Zsigmond volt az ura. 1660-ban a divényi uradalomhoz tartozott. 1715-ben kilencz magyar és öt tót, 1720-ban öt magyar és nyolcz tót háztartását vették fel. 1740-ben a gróf Koháry család, 1770-ben gróf Zichy Ferencz és gróf Balassa Pál voltak a földesurai, a XIX. század első felében pedig a gróf Zichy és a gróf Forgách családok és most is a gróf Zichy család a legnagyobb birtokosa. A róm. kath. templom 1878-ban épült. 1858-ban az egész község leégett. A határban kőszénbánya van. A község fölött emelkedő Ó-várhegyen népvándorláskori sánczok voltak. A községhez tartoznak: Cseres-, Dobogó- (azelőtt Máriamajor), Ilkatéri-, Marakodó- és Templom-puszták (azelőtt Lieszkó).

Magyar Katolikus Lexikon

Óvár, v. Nógrád vm. (Olováry, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. kékkői esp. ker-ében. - 1810: alapították. Tp-át Árpádházi Szt Erzsébet tiszt-ére szent, a mait 1883: építették. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Galábocs, Zobor. - Lakói 1940: 465 r.k., 3 ev., 4 izr., össz. 472; 1991: 315 m. (81,61%), össz. 386; 2001: 255 m. (74,56%), össz. 342. ** Némethy 1894:212. - Schem. Strig. 1917:25.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Óvár. Keletkezésének ideje ismeretlen. Az 1548-iki adóösszeírásban Olvár néven fordul elő s ez időben a Balassa-család birtokolja. A XVIII. században a gróf Koháryak a földesurak, majd a gróf Zichy- és Balassacsaládra száll. Később a Forgách grófok birtokolják. Az összeomlás előtt a Zichy grófoknak volt itt na gyobb birtoka. A község határában népvándorláskorabeli sáncok láthatók. 1858-ban tűz hamvasztotta el, de rövidesen újraépült. Hozzátartozik: Dobogópuszta, Ilkatéripuszta, Marakodó, Óváripuszta, Templompuszta. A község területe 2367 kat. hold s lakói nak száma a visszacsatoláskor 510. A honfoglalás előtt hatalmas avar gyűrű emelkedett itt. IV. Béla alatt terra Ovar néven említi egy oklevelünk. A lévai uradalom megszervezésekor annak tartozékai közé került és földesura mindig a lévai vár mindenkori ura volt. A XVIII. században az Eszterházyak mintaszerű juh- és marha tenyésztéséről nevezetes a község. Kiilterületi lakott helyei: Dobogópuszta, Ilkatéripuszta, Marakodó, Óvári puszta, Templompuszla. A község területe 2367 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 510.