Nemesnebojsza

A Kisalföldön, a Mátyusföldön középső részén, a Vág jobb partja közelében, a Csipkésdi-árok mentén fekszik, a város központjától 4 km-re északra, Gány szomszédságában.

Közigazgatás

1960 óta Galánta városrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.k.e. vármegye, Galántai járás). 1960-ban Galántához csatolták. Területe 4,78 km², a város területének 14,1 %-át alkotja, 1910 óta nem változott.

Népesség

Szlovák-magyar vegyes lakosságú kisközségnek írják le a 20. század elején, de Csehszlovákiához csatolása után gyorsan teljesen elszlovákosodott. 1910-ben lakosságának még 60,2 %-a volt magyar, 1921-ben már csak 33,6 %-a. 1910-ben 437, 1921-ben 459, 1939-ben már csak 362 lakosa volt. Lakosainak döntő többsége (1921-ben 96,5 %) római katolikus vallású volt. 2011-ben 243 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 1,6 %-a.

Történelem

A 15. században több kisebb birtokos kezén volt. Zsigmond király adományozta Nürnbergi Hartmann nevű pohárnokának, majd ennek lánya révén a Balogh család ősi fészke lett. Az 1664-es török adóösszeírás csupán két itt élő családot említ. Várkastélyát valószínűleg még Zsigmond építtette, majd a Baloghok után számos család tulajdonolta, a Galgóczyakkal bezárólag. Tőlük Gülcher Jakab Tivadar vette meg, akitől fia, Gülcher Ármin örökölte, de mára teljesen lerombolták az épületet. Gülcher Árminnak keményítőgyára is volt a faluban a századfordulón. A falu első iskoláját 1876-ban említik. A trianoni béke Csehszlovákiának juttatta, a bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től pedig ismét Csehszlovákiának adták. 1960-ban közigazgatásilag Galántához csatolták.

Mai jelentősége

Neogótikus stílusú római katolikus (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1900 körül épült, egy reneszánsz erősség alapjain a 18. század közepén épült barokk kastélya ma romokban áll.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NEBOJSZA. Tót falu Poson Várm. földes Urai B. Perényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galantának szomszédságában, és annak filiája, határja ollyan mint Barakonyé.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nebojsza, tót falu, Poson vmegyében, Galanthatól 1/2 órányira: 271 kath., 4 evang. lak. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nebojsza, mátyusföldi tót kisközség, melyben azonban magyarok is laknak. Házainak száma 32, róm. kath. vallású lakosaié 460. A nebojszai Balogh család ősi fészke. Királyi birtok volt, melyet Zsigmond király Norinberg nevű pohárnokának adományozott. Ennek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. A Balogh-féle kastélyt, mely ma Gülcher Árminé, Bél Mátyás szerint, még Zsigmond király építtette várkastélynak. Tényleg nagy, négyszögü, emeletes épület, magas falakkal. Védőműveit Bél Mátyás is említi. Első átalakítását Szluha Ferencz későbbi birtokosától nyerte. Azután a birtok és a kastély a Viczay családé, később Schlossberg László pozsonyi alispáné lett, majd a szalabéri Horváth családé, egy darabig Draveczky báróné és Amadé gróf zálogosbirtoka, míg végre az egész birtok a kastélylyal együtt Galgóczy Antal birtokába jutott. A Galgóczy családtól 1849-ben Gülcher Jakab Tivadar vette meg. Ma ennek fia, Gülcher Ármin a tulajdonosa. Van itt keményítő-gyár is, mely szintén a Gülcher Árminé. A község postája és távírója Galánta, vasúti állomása pedig Gány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nemesnebojsza. Azelőtt Nebojsza. A XIII. században még királyi birtok és Zsigmond király várkastélyt épített a községben, majd pohárnokának, Norinbergnek adományozta. Házasság útján a Balogh-család szerzi meg s bírja több évszázadon át. Később a Szluha-, a Viczay-, Schossberg-, Horváth-, Galgóczy-, Gölcher-család birtoka. HOZÍItartozik: Gányi út. A község területe 831 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 362.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nemesnebojsza kk. körj. Galánta, galántai járás. A Balogh család ősi fészke. Kastélyát Bél Mátyás szerint Zsigmond király építtette. Többszörcserélt gazdát. Mostani birtokosa a diószegi cukorgyár. A cseh földreform során a parkot Salczer szeredi állatorvos vette meg, aki a régi park helyén kertészetet rendezett be. Területe: 831 k. h. Lakosság: 362. Ebből magyar: 91, német: 9, szlovák: 260. Magy. beszél: 206. Vallás szerint: r .k.; 351, ev.: 1, izr.: 10. Lakóház: 40. Népsűrűség: 75.7. Földbirtok; I. 0, II. 1, III. 2. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. csö. v. á., u. p.,. u. t. Galánta. Állami elemi iskola. Keményítőgyár.