Nemesnebojsza

A Kisalföldön, a Mátyusföldön középső részén, a Vág jobb partja közelében, a Csipkésdi-árok mentén fekszik, a város központjától 4 km-re északra, Gány szomszédságában.

Közigazgatás

1960 óta Galánta városrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.k.e. vármegye, Galántai járás). 1960-ban Galántához csatolták. Területe 4,78 km², a város területének 14,1 %-át alkotja, 1910 óta nem változott.

Népesség

Szlovák-magyar vegyes lakosságú kisközségnek írják le a 20. század elején, de Csehszlovákiához csatolása után gyorsan teljesen elszlovákosodott. 1910-ben lakosságának még 60,2 %-a volt magyar, 1921-ben már csak 33,6 %-a. 1910-ben 437, 1921-ben 459, 1939-ben már csak 362 lakosa volt. Lakosainak döntő többsége (1921-ben 96,5 %) római katolikus vallású volt. 2011-ben 243 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 1,6 %-a.

Történelem

A 15. században több kisebb birtokos kezén volt. Zsigmond király adományozta Nürnbergi Hartmann nevű pohárnokának, majd ennek lánya révén a Balogh család ősi fészke lett. Az 1664-es török adóösszeírás csupán két itt élő családot említ. Várkastélyát valószínűleg még Zsigmond építtette, majd a Baloghok után számos család tulajdonolta, a Galgóczyakkal bezárólag. Bővebben

Mai jelentősége

Neogótikus stílusú római katolikus (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1900 körül épült, egy reneszánsz erősség alapjain a 18. század közepén épült barokk kastélya ma romokban áll.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NEBOJSZA. Tót falu Poson Várm. földes Urai B. Perényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galantának szomszédságában, és annak filiája, határja ollyan mint Barakonyé.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nebojsza, tót falu, Poson vmegyében, Galanthatól 1/2 órányira: 271 kath., 4 evang. lak. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nebojsza, mátyusföldi tót kisközség, melyben azonban magyarok is laknak. Házainak száma 32, róm. kath. vallású lakosaié 460. A nebojszai Balogh család ősi fészke. Királyi birtok volt, melyet Zsigmond király Norinberg nevű pohárnokának adományozott. Ennek leánya révén a Balogh család tulajdonába került. A Balogh-féle kastélyt, mely ma Gülcher Árminé, Bél Mátyás szerint, még Zsigmond király építtette várkastélynak. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nemesnebojsza. Azelőtt Nebojsza. A XIII. században még királyi birtok és Zsigmond király várkastélyt épített a községben, majd pohárnokának, Norinbergnek adományozta. Házasság útján a Balogh-család szerzi meg s bírja több évszázadon át. Később a Szluha-, a Viczay-, Schossberg-, Horváth-, Galgóczy-, Gölcher-család birtoka. HOZÍItartozik: Gányi út. A község területe 831 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 362.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nemesnebojsza kk. körj. Galánta, galántai járás. A Balogh család ősi fészke. Kastélyát Bél Mátyás szerint Zsigmond király építtette. Többszörcserélt gazdát. Mostani birtokosa a diószegi cukorgyár. A cseh földreform során a parkot Salczer szeredi állatorvos vette meg, aki a régi park helyén kertészetet rendezett be. Területe: 831 k. h. Lakosság: 362. Bővebben