Nána

Nána az Alsó-Garammentén, a Garam jobb partjának közelében fekszik, a Párkányt Zselízzel összekötő 76-os főút mentén, Párkány központjától 2,5 km-re északnyugatra. A várostól a Pozsony-Budapest vasútvonal választja el, maga a párkányi vasútállomás is Nána területére esik, erre utal korábbi elnevezése is ("Párkánynána"). 2 kilométer hosszú mellékút teremt közvetlen összeköttetést a párkányi vasútállomással. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás) és nagyközségi rangot kapott. 1960-1990 között Párkányhoz tartozott. Területe 1990-ben 1,12 km²-el (6,7 %) gyarapodott (16,83 km²-ről 17,95 km²-re), amikor Párkánynak a vasútvonaltól északra eső határrészét Nánához csatolták.

Népesség

1910-ben 1115, 1921-ben 1232, 1939-ben pedig 1426, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 1991-2011 között 4,1 %-al növekedett lakosságszáma (1133 főről 1180-ra), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 16,3 %-ról 22,5 %-ra nőtt a túlnyomórészt magyarok (70,4 %) lakta községben. A lakosság 72 %-a római katolikus vallású.

Történelem

1157-ben II. Géza királynak abban az oklevelében említik először, melyben az esztergomi érsekségnek sóvám szedésére jogot adományoz. A 14. századig a Nána-Beszter család, 1347-től az esztergomi káptalan birtoka. A 16. században a Nyáry család is birtokos a községben. 1530-ban a török támadása következtében a falu elnéptelenedett s a 150 éves török uralom után a falut szerbekkel telepítették újra, akik azonban néhány generáció után teljesen magyar ajkúvá váltak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda működik. Szent Vendelnek szentelt katolikus temploma 1791-ben egy barokk kápolna átalakításával épült. A korábban nagy jelentőségű állami gazdaság megszűnt, akárcsak a község határában található laktanya, melynek helyén ipari parkot alakítottak ki. Szőlőtermesztése és bortermelése (Hegyfarok) is számottevő.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NÁNA. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Párkányhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye jó, legelője elég, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban, réttyeinek, és legelőinek egy részét Garam vize néha el őnti.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nána, magyar falu, Esztergom, vagy az uj rend szerint Komárom vmegyében, Párkány, Ebed helységek, Mikó és Kis-Tata puszták határai és a Garan vize közt: 450 kath. lak., a Nána vize mellett. Mikó és Kis-Tata pusztákon az uradalomnak nagy gazdasága van; Nánán pedig birnak a lakosok 358 hold róna fekvésü termékeny szántóföldet, 59 hold rétet, 1009 kapa szőlőt. E határon megy keresztül a pest-váczi vasutvonal. F. u. az esztergomi káptalan. E helységről már II. Geyza oklevelében van szó 1157 évről.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nána, kisközség, a Garam mentén, 122 házzal és 957 magyar lakossal, a kik 15 ref. és 30 izr. kivételével, róm. kath. vallásúak. Határa 2924 kat. hold. A Nána-Beszter nemesített várjobbágy nemzetség ősi fészke. Első ízben 1157-ben fordul elő az oklevelekben, a mely évben vámját II. Géza király az esztergomi egyháznak adományozta. 1228-ban a Nána-Beszter nemzetség tagjai itteni birtokukat elkülönítették az esztergomi egyház földjeitől. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nána. Első okleveles említését 1157-ben találjuk, amikor is II. Géza a községbeli vámszedés jogát az esztergomi érsekségnek adományozza. 1228-ban a Nána-Beszler nemzetség is bír itt birtokkal. Nagy Lajos király az esztergomi káptalannak juttatja az I. Károly királytól elvett tolnamegyei birtokért. 1532-ben a káptalan és Nyáry Ferenc között oszlik meg. Bővebben