Nagyrőce

Ld. Nagyrőce

Közigazgatás

Ld. Nagyrőce

Népesség

Ld. Nagyrőce

Történelem

Ld. Nagyrőce

Mai jelentősége

Ld. Nagyrőce

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Rőcze, Nagy Rőcze, Revucza, Rausenbach. Két népes tót helységek Gömör Várm. földes Uraik Gr. Koháry, és más Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Csetnekhez 1 mértföldnyire; vas hámorjai nevezetesek, hegyein kristály, és más jóféle kövek találtatnak. Nagy Rőczénak határja jelesebb, javai külömbfélék; amannak határja pedig hegyes, és nehezebb mívelésű, réttyei jók, legelőjök elég, fája mind a’ kétféle; a’ vashámoroknál módgyok van a’ keresetre.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rőcze (Nagy), Rauschenbach, Welka Rewucza, tót mv., Gömör vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz nyugotra 4 mfdnyire, a Rewucza és Jolsva vizek összefolyásánál: 524 kathol., 1342 evang. lak. Evang. anyaszentegyházzal. A kath. templom 2 tornyu, s benne egy 13-ik századbeli harang függ. Határa hegyes; lakosai földmivelésből, kézmüvességből, vasbányászatból, vászon- és gyolcsszövésből táplálják magukat. F. u. h. Coburg.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen a Murány patak mentén érjük a chizsnyói Heinzelmann-féle vasgyárat, s több kisebb helységen túl a szép gyümölcsösökkel szegélyzett Nagy-Rőcze rendezett tanácsú várost, mely igen kies fekvésű helység, erdőktől és gyümölcsösöktől körűlvéve. Épűletei közűl érdemes megemlítenünk a csinos városházát, a nagy vendéglő épületét s a klimatikus fürdőt. Van a városnak állami kereskedelmi és polgáriskolája, két vaskohója; azonkivűl több fűrészgyáram van itt. Lakói földmívelők és iparűzők, de iparuk leginkább csak a ruházati czikkekre és bútorok készítésére terjeszkedik ki. Sokan élelmi czikkek szállításával üzérkednek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyrőcze multjáról az Árpádházi királyok idejéből semmi bizonyosat nem tudunk. IV. Béla 1243-ban a Bors család uradalmait Bebeknek adományozta, az adománylevélben meg vannak említve a jolsvai várművek is s a Jolsva fölötti birtokrész ugyanazon okmányban Mártonföldének (terra Martini) neveztetett. E kerületbe kellett tartoznia Rőcze városának is. Annyi bizonyos, hogy Nagyrőcze Revche, Nogrewche néven 1427-ben Jolsva tartozéka volt, mert itt az akkori jolsvai uraknak 70 portájuk volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyrőce, v. Gömör-Kishont vm. (Revúca, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. murányi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Szt Lőrinc tit-ra sztelték. A törökök 1556: elfoglalták. Lakói 1600 e. ev-ok lettek. 1785: alapították újra. Kegyura 1880: Szász Ágost hg. Anyanyelve 1880: szl. ** Némethy 1894:381. - Schem. Ros. 1913:41.

Helységnévtár

Nagyrőcze (Rőcze Nagy-), RK. 479 Rozsnyó, gk. 25 Sumjácz, kg. 2 -, ÁG. 1365 Tiszáninnen, ref. 12 - , izr. 14.