Nagypaka

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 8 kilométerre északkeletre, Dunaszerdahelytől 19 km-re nyugatra, a Komárom-Pozsony vasútvonal mentén fekszik (megállóhely). Három, egymástól 1,5-2 km-re fekvő településből (Nagypaka, Kispaka, Csukárpaka), melyek közül Nagypaka a legnépesebb és itt található a község központja is. Mellékutak kötik össze Csukárpakán keresztül Somorjával és Léggel (5 km), A szomszédos Macházával (3 km), Csallóköztárnokkal (3,5 km) és Békével (4,5 km) csak burkolatlan utak kötik össze.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Nagypaka, Kispaka és Csukárpaka kisközségek egyesítésével. 1920-ig elődközségei Pozsony Somorjai vármegye járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után is a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Az egyesített Nagypaka község 1960-ban, a Somorjai járás megszüntetése után került a Dunaszerdahelyi járáshoz. Nagypaka három kataszteri területre és településrészre oszlik, melyek megfelelnek a korábbi elődközségek területének: Nagypaka (9,76 km²), Kispaka (3,61 km²), Csukárpaka (4,98 km²). Területe csak minimális mértékben változott az elmúlt évszázadban (1921-ben az elődközségek területe összesen 18,34 km², 2011-ben 18,36 km²)

Népesség

1945-ig mindhárom elődtelepülés lakossága csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású volt. 1941-ben az egyesített Nagypakának 872 lakosa volt. A második világháború után, 1947–48-ban magyar lakosság jelentős részét áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok telepítettek. Nagypaka egyike volt a kényszeráttelepítéssel leginkább sújtott dél-szlovákiai falvaknak. Ezzel alapvetően megváltozott a település etnikai szerkezete, a lakosság többségét (1970-2001 között 55-59 %-át) ben azonban még mindig a magyar nemzetiségűek alkották. 1970-1991 között a népesség csökkenése (22,2%) figyelhető meg (1991-ben 664-re esett a lakosság száma), az 1991-2001 közötti időszakra a stagnálás a jellemző. 2001 után a kedvező közlekedési helyzetű és Pozsonyhoz viszonylag közel fekvő községbe felgyorsult a betelepülés és 10 év alatt 30 százalékkal nőtt a lakosság száma. A főként szlovák nemzetiségű betelepülők átbillentették a nemzetiségi arányt és 2011-ben a szlovákok már a lakosság többségét alkották, a magyarok aránya 42,4 %-ra esett. A lakosság többsége (68,9 %) római katolikus vallású, de jelentős az evangélikusok (9,3 %) aránya is.

Történelem

1205-ben „Paka” néven említik először. 1367-ben „Ighazaspaka”, 1388-ban „Eghazaspaka”, 1493-ban „Naghpathaka” alakban említik az írott források. A pozsonyi vár tartozéka, majd a pozsonyi uradalom része. 1715-ben 15 adózója volt. 1828-ban 56 házában 408 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A hozzá tartozó Csukárpakát 1275-ben „villa Paka de Chukar”, 1421-ben „Chukarpathaka” alakban említik. Paka határában keletkezett a 13. században. A Csukárdy, majd a Földes család birtoka volt. 1715-ben malma, szőlőskertje és 21 háza volt. 1828-ban 33 házában 244 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Kispaka 1493-ban „Paka” néven tűnik fel a forrásokban. Nemesi családok birtoka, a 16. századtól az éberhárdi uradalom része. 1715-ben 4 adózója volt. 1828-ban 20 házában 145 lakos élt. A három Pakából 1940-ben egy új közigazgatási egységet hoztak létre Nagypaka néven.

Mai jelentősége

Nagypakán ma már csak szlovák alapiskola és óvoda működik. Szent László tiszteletére szentelt római katolikus temploma már 1309-ben állt, hiszen ettől az évtől papja nevét is ismerjük.. A középkori templomra utal a település régi, Egyházpaka elnevezése. A templom a török időkben elpusztult, s alapjain 1678-ban újat emeltek melyet 1937-ben teljesen átépítettek. A kispakai Szent Kereszt kápolna 1830-ban épült klasszicista stílusban. A településen több, 16. századi alapokon nyugvó egykori nemesi lakóház áll.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Páka. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálffy Uraság, egy nemes Kurián kivűl, fekszik Kis, és Nagy Léghi, Kis Páka, és Szászihoz is közel, számos, és hasznos földgye két nyomásbéli, egyéberánt mezein kivűl javai nem nevezetesek. PÁKA. Kis Páka magyar falu Poson Vármegyében, az Éberhárdi Uradalomhoz tartozandó, lakosai katolikusok, fekszik Csukár, és Nagy Pákához közel, Békével is határos, határja három nyomásbéli, kevés legelő mezőn kivűl egyéb java nints, fája fűzfa. PÁKA. Csukár Páka. Magyar falu Posony Vármegyében, földes Urai külömbféle Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bácsfához, és Somorjához is közel, határbéli földgye két nyomásbéli, kevés legelő mezején kivűl javai tsekélyek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Paka (Nagy és Kis), két egymáshoz közel fekvő magyar falu, Poson vmegyében, a Csalóközben, az első 41 kath., 3 evang., 1 ref., 3 zsidó lak. Kath. paroch. templommal; a második 129 kath., 1 ref., 2 zsidó lak. F. u. gr. Pálffy család seniorátusa. Ut. p. Somorja. Paka (Csukár), magyar falu, Poson vmegyében, ut. p. Somorjához 3 fertálynyira, 223 kath., 2 zsidó lak. F. u. Földes, s m. t. nemesek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagypaka, a Csallóközben fekvő magyar kisközség, 65 házzal és 330 róm. kath. vallású lakossal. Már 1222-től kezdve szerepel. Hajdan Egyházpaka volt a neve, sőt német Kapeln nevén is találjuk említve. 1352-ben egy határjáró levél említi. A pozsonyi vár tartozéka volt és a gellei érseki székhez tartozott. Az 1553-iki összeírásban 24 portával királyi birtokként szerepelt. 1787-ben a Pállfy grófoké. Egyháza 1309-ben már fennállott és Pázmány is a régi egyházak között említi. Mai temploma 1678-ban épült. A községhez tartozik Nagyerdő puszta. Van vasúti állomása, de postája és távírója Somorja. Kispaka, magyar kisközség a Felső-Csallóközben. 28 házat és 158 lakost számlál, a kik róm. kath. vallásúak. Legelőször Roland nádornak 1250. évi végzése említi Paka néven, 1301-ben és 1315-ben pedig a pozsonyi káptalan kiadványaiban Leopoldus de Paka nevében fordul elő. A pápai tizedszedők lajstromában Payca elferdített néven szerepel. Hajdan Éberhard tartozéka volt, de onnan kiszakíttatván, 1787-ben a Balassák, később a Pálffyak birtokába került. Temploma nincs. Postája és távírója Somorja, vasúti állomása Nagypaka. Csukárpaka, magyar kisközség, a Felső-Csallóközben, 35 házzal és 188 róm. kath. vallású lakossal. Ez is a Csukárd család ősi birtoka, melytől nevét is vette. Az 1553-ik évi portális összeírásban azonban már a Csukárdokat nem találjuk a birtokosok között, mert ekkor Pethő Antalnak 1 1/2, Sághi Imrének 1 1/2, Sárkány Jánosnak 1 és Tóth Tamásnak 1 portája adózott. Később a Földes család lett az ura és a mult század első felében még Földes Boldizsár volt itt a birtokos. A község postája Bácsfán van, távíróhivatala Somorján, vasúti állomása meg Nagypakán.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagypaka, v. Pozsony vm. (Veľká Paka, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1300: már létezett. Mai Szt László kir.-tp-át 1678: építették. Anyakönyvei 1698-tól. Kegyura 1880: a Pálffy gr. család. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Filiái 1917: Csukárpaka, Kispaka, Macháza. - Hrabovszky Ferenc (1902-76) plnos 1949. II-VII: a Bokor-üggyel kapcsolatban vizsgálati fogságban volt. - Lakói 1940: 859 r.k., 8 ref., 5 izr., össz. 872. - Lakói 1940: 859 r.k., 8 ref., 5 izr., össz. 872; 1991: 389 m. (58,58%), össz. 664; 2001: 375 m. (55,62%), össz. 676. ** Némethy 1894:190. - Gerecze II:662. (tp. 1668) - Schem. Strig. 1917:177. - Hetényi Varga I:111.