Nagylél

Az Alsó-Csallóközben, Csallóközaranyos központjától 2,5 km-re délnyugatra, a Duna bal partja közelében fekszik.

Közigazgatás

Egyike Csallóközaranyos településrészeinek. Ld. Csallóközaranyos.

Népesség

2011-ben 134 lakosa volt, a község lakosságának 5,5 %-a. Részletes adatok nem állnak rendelkezésre.

Történelem

Régi település, a 15. század közepén említik először. Nevét az ómagyar Lél személynévről kapta. A 18. század végén már újra népes pusztaként szerepel az első katonai felmérés térképén. Mindig Csallóközaranyoshoz tartozott. A 19. században és a 20. század elején Nagylél virágzó gazdasággal, parkkal és szeszfőzdével rendelkezett, a helybéliek szarvasmarha, ló- és juhtenyésztéssel foglalkoztak, valamint mellett gabonát és kukoricát termesztettek. Az 1920-as években szlovák kolonistákat telepített le itt (22 gazdaság) a Daxner-féle telepítési társulás. 1930-ban 120-an éltek itt.

Mai jelentősége

Külterületi lakóhely. A Nagyléli-sziget természetvédelmi terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LÉL. Nagy Lél, Érsek Lél. Két falu Komárom Várm. földes Urai több Urak Nagy Lél, Érsek Lélnek filiája, lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik jók, noha néhol homokosak, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nagy Léel, magyar hely Aranyos szomszédságában, a kis Duna partján, Komáromhoz nyugotra 1 1/2 mfdnyire. Határa 957 holdra terjed, s ezenkívül a kis és nagy Duna közt van egy 200 holdnyi szigete, melly hasznos szénatermő, vagy erdős és vesszős területekből áll. A 957 holdból mintegy 800 h. szántóföld, a többi legelő; van 5 holdnyi szőlője is homokos kerti földében és gyümölcse. Földe jól terem mindennemű gabonát; állattenyésztés, mint tagosított birtokban csak istállórul történhetik, azonban juhok is tartatnak. — Népessége 166, u. m. .94 férő, 66 nő; vallásra nézve 151 r. katholikus, 9 református, 6 zsidó; polgári állapotot tekintve 5 nemes családot kivéve, a többi nemnemes; kik földmívelésen kívül napszámból élnek. Van 2 molnár mestere, és 26 zsellére. Földesurai: Juszt, Rutkay, Karcsay és Szathmáry. Régi templomának fala csak néhány évvel ezelőtt pusztult el egészen; a templomot tudniillik a törökök elpusztítván, csak fala maradt meg sokáig a temető közepén, de a földesurak ezt is szétszedették.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A mostani Nagylél puszta Kis- és Nagylél helységek maradványa. 1434-ben találjuk első nyomát, a mikor Pál és Vilmos, fraknói grófok Molnári Kelemen győri püspöknek és testvéreinek, Istvánnak és Domonkosnak adományozzák. 1659-ben Körcsy Ferencz és Ilona bírják. 1697-ben Sembery Imre a maga itteni birtokát Szalay Istvánnak zálogosítja el. Később a Ruttkay, Karcsay, Szathmáry, Csajághy és a Justh családok voltak az urai. Ősi templomával együtt a török világban pusztult el.