Nagyabony

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől 4 km-re északnyugatra fekszik, a Komárom-Pozsony vasútvonal mentén (megállóhely). Egybeépült a szomszédos Nemeshodossal. Határa hosszan elnyúlik északkeleti irányban, egészen a Kis-Dunáig, területén folyik keresztül a Kis-Duna Tőkési-ága, amely egyaránt alkalmas halászatra és üdülésre. Belterületébe ékelődik az egykori folyómeder, a 20. század elején még vízzel, ma kis erdősávval borított "Tó". Az 572-es (Dunaszerdahelyt Pozsonnyal összekötő) országút érinti a települést, mellékút kötik össze a 63-as főúttal (1,5 km). Délkeletről Dunaszerdahely, keletről Nemeshodos, délről Egyházkarcsa és Királyfiakarcsa, nyugatról Diósförgepatony, északról Hidaskürt (Sorjákosi kataszter) és Tallós községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. 1899-től hivatalos magyar neve Nemesabony volt. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). Területe csak minimális mértékben változott az elmúlt száz év során (1921-ben 18,17 km², 2011-ben 18,13 km²).

Népesség

A község lakossága ugyanannyi volt 1939-ben és 1991-ben, 1991-2011 között azonban egyötödével nőtt. Magyar lakosságának egy részét a második világháborút követően áttelepítették Magyarországra, helyükre északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ennek következtében az addig majdnem színmagyar lakosságú településen egy jelentős szlovák közösség is létrejött. Az utóbbi két évtizedben megháromszorozódott a szlovákok aránya, ma már a népesség egyötödét alkotják, a magyar nemzetiségűek aránya 74 %-ra csökkent. A községben népes roma közösség is él (15,9 %).

Történelem

A Csallóköz legrégibb településeinek az egyike. A mai falu területe évszázadokon át mocsaras, nádas terület volt. A község azon a földön keletkezett, amelyet III. István király adományozott Csehországból érkezett telepeseknek. 1162-ben „terra Oboni” alakban említik először. Később „Fulobon, Csukár-Nagy Abony, Felabony, Nemesabony, Csallóköz-Abony” néven szerepel az írott forrásokban. Neve az ősi magyar Aba személynévből származik. Lakói Pozsony várának várjobbágyai voltak, akiknek II. András kiváltságokat adott, melyeket 1236-ban IV. Béla is megerősített. 1240-ben és 1256-ban a 3 falura terebélyesedett Abony a szintén három vagy kéthelyes Karcsaiakkal állott perben. 1298-ban Felabonyban III. András 300 holdat Olgyay András fia Péter mesternek adományozott Rajna menti hadakozásoknál szerzett érdemeiért. Ugyanezen hadakozások során szerzett érdemeikért 1299-ben III. András király Felabony várjobbágyait is nemesi rangra emelte. 1332-ben már három Abony nevű falu létezett a község területén az esztergomi káptalan oklevele szerint. 1336-ban és 1346-ban Csukárabonyt említik. Felabony nemeseit 1356-ban I. Lajos király is megerősíti, azzal hogy ellenség támadása esetén kötelesek hadba vonulni. 1360-ban több más helységgel Abonyt megkapják az óbudai Szent Klára apácák. 1364-ben az abonyi nemesek pert vesztenek ellenük. 1380-ban I. Lajos Csukárabonyt, Nagyudvarnokot és Barlabást Pókatelki Miklós fia Jakabnak és testvéreinek Jánosnak és Tamásnak adományozza. Későbbi történelme során is több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 131 házában 940 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A községnek 1895-től vasútállomása és postahivatala is van. A település még a 20. században is gyakran Nemesabony néven lett említve. Hajdan a község határában feküdt a török időkben elpusztult Nádvár község, amelynek napjainkban már csak egy dűlőnév őrzi az emlékét. A 20. század elején a településhez tartoztak még Bárányos, Lelkes és Szellő majorok, illetve Molnár-tanya, valamint a Nemesabonyi-rét.

Mai jelentősége

Napjainkban 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik. A helyi születésű Bihari János cigányprímás, zeneszerző emlékére 1964 óta megrendezik a Bihari János Napokat. Római katolikus (Szentháromság-) temploma 1761-ben barokk, a templommal szembeni háromszög alaprajzú kápolna neoklasszicista, az Ordódy család ma már nem látható kastélya 1760–65 között rokokó stílusban épült. A községben bútorgyártó- és fémmegmunkáló üzemek működnek. Határában a II. világháború utáni években halastavakat létesítettek.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy Abony, magyar falu Poson Vármegyébe, fekszik Csallóközben Szerdahely mellett, lakosai katolikusok, Plébánusok is vagyon. Határja az előbbenihez hasonló, ’s javai is, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Abony (Nagy), magyar falu, Pozson vgyében, Szerdahelyhez egy fertálynyira: 519 kath., 2 evang., 358 ref., 28 zsidó lak., egy csinos úri lakházzal és kerttel, kath. paroch. templommal. Földjei termékenyek; rétje nem sok, de jó szénát terem. F. u. több közbirtokosok és nemesek; az igen régi Csiba család innen veszi eredetét. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagyabony, magyar kisközség, mely a Csallóközben fekszik. Házainak száma 183; lakosaié a kik legnagyobb részben róm. katholikusok, 104. E községet régi oklevelek szerint 1161 és 1173 között telepítették. 1298-ban egy káptalani oklevélben Fulobon néven a pozsonyi vár tartozékaként szerepel, a hol III. Endre Olgyai Péternek nagyobb birtokot adományoz. 1428-ban már mai nevén szerepel. Később a község számos nemes család birtoka lett. A községben levő u. n. sárga kastélyt az Ordódy család építtette, a katholikus templomot pedig 1761-ben Csiba Imre. Ennek családja egész a legújabb korig a község nemesi birtokosai között szerepel és itt van a családi sirboltja is. E községben született Bihary, a híres czigányprímás. Határában állott hajdan Nádvar község is, mely a török világban elpusztult és nevét ma már csak egyik dűlője tartja fenn. Nagyabony körjegyzőségi székhely. Ide tartoznak Bárányos, Lelkes és Szellő majorok és Molnártanya. Posta van a községben. Vasúti állomása Csallóköz-Abony, távírója Dunaszerdahely.

Magyar Katolikus Lexikon

Nagyabony, Nemesabony, v. Pozsony vm. (Veľké Blahovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. dunaszerdahelyi esp. ker-ében. - 1761: alapították. Tp-át 1761: Szentháromság tit-ra sztelték. Anyanyelve 1880: m. Filiája 1917: Nemeshodos. - Lakói 1991: össz. 1192, m. 1098 (92,11%); 2001: össz. 1242, m. 1068 (85,99%). ** Némethy 1894:170. - Pozsony vm. 1895:92. - Gerecze II:662. - Schem. Strig. 1917:184.