Mokcsa

Ld. Mokcsamogyorós

Közigazgatás

1913-ig önálló kisközség (Ung vármegye, Nagykaposi járás), ekkor Kerésszel egyesítették Mokcsakerész néven (1960-tól Mokcsamogyorós része).

Népesség

1910-ben 207, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt.

Történelem

Mokcsa nevét – "Mokcha" írásmódban –1330-ban említik először. Mokcsa ősi birtokosai a Mokcsayak voltak, akik a Haraszty nemzetségből származtak. A Mokcsayak első ismert őse Cserény volt 1200 körül. Fia, Cseme, 1266-73 közt az Ung megyei hadak hadnagya már az egész Mokcsát birtokolta. A 14. században Cseme leszármazottai Mokcsán kívül további községeket, többek közt Kisrát, Homot, Pinkócsot, Kerészt, Mátyócot és Iskét birtokolták. A Mokcsayak és a falu népe a 16. században református hitre tértek és az ellenreformáció idején is ellenálltak a rekatolizálásnak. Ekkoriban a környék templomuktól megfosztott reformátusai is ide jártak istentiszteletre. Mokcsa a 17. században Bercsényi-tulajdon, és az ungvári uradalomhoz számítják hosszú időn keresztül. A mokcsai állami népiskola 1872-ig református felekezeti iskolaként működött, majd községi iskola lett. 1910-ben a falutól délre megépült az Ungvár-Vaján vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Mokcsa lett. 1913-ban a már teljesen egybeépült Mokcsa és Kerész községeket Mokcsakerész néven egyesíteték.

Mai jelentősége

Ld. Mokcsamogyorós

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MORCSA. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformatusok fekszik Palóczhoz 3/4 órányira, határja jó, vagyonnyai jelesek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mokcsa, magyar falu, Ungh vmegyében, Palóczhoz 1 1/4 órányira: 37 rom., 50 g. kath., 248 reform., 51 zsidó lak., ref. anyatemplommal, jó határral, erdővel. F. u. Mokcsay, Haraszty. Ut. p. Ungvár.