Mészpest

A település a Zempléni-sík délkeleti részén, az 552-es (Kassa-Nagykapos) főút mentén, Abara központjától 2 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Petriken (2 km) keresztül Málcával (5,5 km). Kiterjedt határa délen a Latorcáig, nyugaton az Ondaváig terjed, Abara területének több mint felét alkotja.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Abara két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagymihályi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). Ebben az időszakban határközséggé vált, Petrikkel és Málcával közös határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között. 1960-ban Abarához csatolták. Területe (24,87 km²) az elmúlt száz év során nem változott, Abara területének 56,8 %-át alkotja.

Népesség

Bár 1910-ben lakosságának többsége (76,9 %) még magyarnak vallotta magát, a ruszin-magyar vegyes lakosságú, ruszin többségű falu lakossága a 20. században nagyrészt szlovákká vált. 1921-ben a lakosság 62,3 %-a szlováknak, 20,4 %-a magyarnak, valamint 12 %-a ruszinnak vallotta magát. Ugyanekkor a lakosság 47,9 %-a volt görög katolikus, 34,1 %-a római katolikus, 11,4 %-a pedig református vallású. 2011-ben 239 állandó lakosa volt, itt élt Abara lakosságának egyharmada. Napjainkban lakosságának nagy része a roma etnikumhoz tartozik.

Történelem

Első írásos említése 1221-ből származik. Nevét mész-pestjeitől, vagyis hajdani mészégető kemencéitől vette, a hagyomány szerint alapítói is mészégetők voltak. 1419- Cseke Györgyöt és Imreghy Andrást iktatják birtokába. 1458-ban Palóczy László az ura. 1510-ben Gerendi László, Eödönffy Péter és Dobó Zsófia kapnak itt részeket, de a Tárczaiak is birtokosai s ezeknek a részét is a Dobók nyerik. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NÉSPEST. Magyar, és tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Petrikhez, Abarához is 1/4 órányira, d. Laborcz vize mellett, térséges határja két nyomásbéli, búzát, gabonát, kukoritzát jól, középszerűen pedig árpát, és zabot is terem, kevés földgye fekete agyagos, erdeje tölgyes, szőleje nints, halászó vízzel, és legelővel bővelkedik, piatza Újhelyben 3 1/2 órányira.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Neszpest, orosz-magyar falu, Zemplén vmegyében, Málcza fil., 26 rom., 133 gör. kath., 30 ref., 7 zsidó lak. 71 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. N.-Mihály.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mészpest, előbb Nézpest, most tulajdonképen ősi nevét viseli, mely hajdan Mézpestnek is hangzott. Nevét mész-pestjeitől, vagyis hajdani mészégető kemenczéitől vette s a hagyomány szerint alapítói is mészégetők voltak. Első írott nyomát 1419-ben találjuk, a mikor Cseke Györgyöt és Imreghy Andrást iktatják birtokába. 1458-ban Palóczy László az ura. 1510-ben Gerendi László, Eödönffy Péter és Dobó Zsófia kapnak itt részeket, de a Tárczaiak is birtokosai s ezeknek a részét is a Dobók nyerik. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mészpest. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Aratonytanya, Csákva, Cseresznyéstanya, Földházpuszta, Imregnagyerdő, Kőmolyva. A község területe 4322 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 208.