SK
KS
.....

Méhész

Településrész

címer zászló
125 100% magyar 1910
110 97% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Včeláre
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Abaúj-Torna vármegye
Tornai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Abaúj-Torna vármegye (sz: Kassa)
Tornai járás
Más földrajzi nevek:
Alsó-hegy, (Szőlő-tető)
Koordináták:
48.5885878, 20.80638885
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
204 m
Körzethívószám:
+421 (0) 55
Irányítószám:
04402

A település a Tornai-medence keleti részén, a Tornai Alsó-hegy északi lábánál fekszik, Szádudvarnoktól 3,8 km-re délnyugatra, Tornagörgőtől 5,5 km-re délkeletre. A 16-os főútról Szalajkapusztánál elágazó, 1,3 km-es mellékúton közelíthető meg. Nyugatról Tornagörgő, keletről Szádudvarnok, délről Tornanádaska és Hídvégardó katasztere határolja. Déli határa államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). 1964-ben Szádudvarnokkal és Szádelővel egyesítették Szádelőudvarnok (Zádielské Dvorníky) néven. 1990 óta Szádudvarnok-Méhész két kataszteri területének és településrészének egyike. Területe (4,05 km²) az elmúlt száz év során nem változott, a község területének 29,6 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 125, 1921-ben 113, 1938-ban pedig 137, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának túlnyomó többsége (90,3 %) református vallású volt. 1961-ben 130 lakosának 86,2 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben 70 állandó lakosa volt, itt élt a község lakosságának 16,2 %-a.

Történelem

Méhész falut 1314-ben említik először Othelek néven. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői a Szentkirályi és a Kálnai családé. 1512-től a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-tól a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. Egyes források szerint a 18. század elejére teljesen elnéptelenedett, az 1715. és 1720. évi összeírásokban már nem szerepel, s 1750 körül református vallású magyarokkal népesítették be ismét a települést. Református egyháza a kezdetektől Görgő leányegyháza volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok. Mezőgazdasági szövetkezete 1956-ban alakult. Az 1970-es évekig magyar kisiskola működött itt. A vármegye 1881-es megszüntetéséig Torna vármegyéhez, majd 1920 után Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott kisközségként. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-ben Szádelőudvarnok néven egyesítették Szádudvarnokot, Méhészt és Szádelőt, 1990-ben Szádelő ismét önálló községgé vált, Szádudvarnok és Méhész továbbra is közös önkormányzattal működik.

Mai jelentősége

Református temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban. A falutól délre, az Alsó-hegyen hatalmas külszíni mészkőbánya működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MÉHES. Magyar falu Torna Várm. földes Urai Tomka, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik Tornához nem meszsze, és annak filiája, földgye, réttye jó, legelője elég, fája tűzre van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Méhész, magyar falu, Abauj-Torna vármegyében, Tornához nyugotra 1/2 órányira, 33 kath., 200 ref. lak., ref. templommal, határa nagyobb részt róna és igen termékeny, mind rétje, mind legelője jó, erdeje is van. F. u. többen. Ut. p. Rosnyó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A szomszédos Méhész faluról az a hagyomány, hogy ott IV. Béla király udvari szolgáinak méhesei voltak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A Tornapatak mellett, az Alsóhegynek Szőllőtető nevű kupja alatt fekszik Méhész kisközség, 24 házzal, 144 magyar ajku lakossal. Postája és távirója: Torna. Elnevezését onnan nyerte, hogy itt volt IV. Béla király udvari szolgáinak a méhesük.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Méhész. Már az Árpádházi királyok alatt benépesült s elnevezését onnan nyerte, hogy IV. Béla udvari szolgáinak itt nagyobb méhese volt. 1430-ban egy Méhész nevű nemes családnevében bukkan fel. 1470-ben a Szentkirályicsalád birtokolta. A község területe 706 kat. hold s lakóinak száma a viszszacsatoláskor 137.

Névelőfordulások
1773
Méhész, Mehesz, Mihiska
1786
Méhesz, Mihiszka
1808
Méheszke, Mihyska
1863
Méhész
1920
Mech
1927
Mihyska, Méhész
1938
Méhész
1945
Mihyska, Méhész
1948
Včeláre

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 122 84%
szlovákok 4 3%
németek 13 9%
egyéb 7 5%
összlétszám 146
magyarok 125 100%
szlovákok 0 0%
németek 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 125
magyarok 110 97%
szlovákok 0 0%
németek 0 0%
egyéb 3 3%
összlétszám 113
Mai közigazgatás

Bejelentések