Málas

Ld. Málas

Közigazgatás

Ld. Málas

Népesség

Ld. Málas

Történelem

Ld. Málas

Mai jelentősége

Ld. Málas

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis, és Nagy Malas. Két falu Bars Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Barshoz mintegy 3 mértföldnyire, földgyeik jók, fájok is van, szőlő hegyek, legelőjök elég, keresettyek Esztergomban, a’ Dunán, és Szent Benedeken, ’s Léván.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Málas (Nagy), magyar falu, Bars vmegyében, Esztergom vmegye szélén: 386 kath., 21 ref. lak. Szántófölde jó minőségü; legelője nagyon alkalmas a juhtenyésztésre. F. u. többen. Ut. posta Zeliz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagymálas, garamvölgyi kisközség, túlnyomóan magyar lakosokkal. Vallásuk róm. kath. és ev. ref., számuk pedig 728. 1290-ben szerepel egy Málasi Adorján, a ki Kér földjét elcseréli az esztergomi káptalannal. 1321-ben Károly király Gyula ispánnak adományozza. Ekkor Malus alakban találjuk említve. A pápai tizedszedők jegyzékében Malas néven van említe. 1322-ben pedig Bevd de Málas szerepel, a Tamás fia, István szolgabiró és Bochov ispán közötti perben. 1330-ban az egri érsekség is a birtokosai között van. A XIV. században, hol Bewd, hol Bud, hol pedig Bydy Malas alakban találjuk a különféle oklevelekben. 1343-ban a község Gyula ispán és testvére fiai közötti osztályos egyezségben szerepel, előzőleg azonban a győrödi Poborok birtokában találjuk. 1527-ben a Kis-Tapolcsányi család az ura, de ugyanakkor, mint elpusztított hely van említve. Később azután az Ordódy, a Balogh, a Hunyady, a Foglár, Rainprecht és a Veress család lett a birtokosa. A XVIII. század vége felé itt a Foglár családnak híres júh- és marhatenyésztése volt. Most Motesiczky Lászlónak, Ordódy Endrének, Szandtner Sándornak és Hecht Józsefnek van itt birtoka és mindegyiknek csinos urilaka. A Motesiczky-féle házat az Ordódy család építtette, a Szendtner-félét a Foglár, a Hecht-féle emeletes kastélyt pedig Rainprecht Ignácz, volt barsi alispán. Templom nincsen a községben. Ide tartoznak Kis-Málas, Peres és Alsó-Arma puszták is. Ez utóbbi hajdan község volt, s a török dúlások alatt pusztult el. Az 1657-iki összeirás 13 elpusztult telkéről tesz említést, de 1663-ban a törökök másodszor pusztították el. A községnek van postája, vasúti és táviró-állomása Nagysalló.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Málas. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Alsóárma, Kismálas, Peres. A község területe 2777 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 823.