Losoncapátfalva

Losoncapátfalva a Losonci-medence középső részén, a Krivány-patak (Kriváňsky potok) bal partján, 185 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Losonc központjától 1,5 km-re északkeletre. Teljesen egybeépült Losonccal, mellyel a 75-ös főút részét képező Gömöri út köti össze, mely Losonc felé a Kármán József utcában folytatódik. Déli irányban a szintén Losonchoz tartozó Losonckisfaluval a Jiskra utca köti össze, attól a Losonc-Poltár vasútvonal választja el. Bővebben

Közigazgatás

1966-ig önálló község, azóta Losonc városrésze és két kataszteri területének egyike (a másik maga Losonc). 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig (a változó területű) Losonci járás része volt. 1938-1945 között ismét Magyarországhoz tartozott (Nógrád vármegye, Losonci járás). Kataszteri területe 2011-ben 12,71 km² volt, Losonc összterületének 26,6 %-át alkotta. Ez alig 10 hektárral haladja meg a régi községterületet (1910-41-ben: 12,61 km²).

Népesség

Losoncapátfalvának 2011-ben 2143 lakosa volt, itt élt Losonc összlakosságának 7,5 százaléka. A hozzá tartozó Alsó- és Felsőszalatnán ugyanekkor 291-en éltek. Losoncapátfalva már a 19. század végén Losonc ipari jellegű elővárosává vált, népessége ennek megfelelően gyakran cserélődött és a gazdasági konjunktúrákkal párhuzamosan a lakosságszám erős ingadozását figyelhetjük meg (1880-ban 1039, 1890-ben 774, 1900-ban 794, 1910-ben 1071, 1921-ben 1381 lakosa volt). Bővebben

Történelem

A mai temetőben végzett régészeti kutatások tárták fel a 13. században alapított, Szent Istvánnak szentelt cisztercita apátság romjait, mely Losoncapátfalva névadója volt. A település a gácsi uradalom részeként jött létre. A falut 1373-ben Apadfalva alakban említik először írásos források, ekkor a Balassa család birtokában volt (és maradt egészen a 16. Bővebben

Mai jelentősége

Losoncapátfalván található a Poľana textilkombinát, a város egyik legfontosabb ipari üzeme. A városrészben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda, valamint egy magángimnázium működik. A Prónay-kastély 1856-ban épült klasszicista stílusban, az alsószalatnai Cebrián-Hubay-kastély pedig 1860-ban neogótikus stílusban, ma szociális otthonként működik. A Prónay Albert által 1903-ban épített kúria később a Nemzeti Egyesült Textilművek Rt. tulajdonába került. Alojz Jirásek cseh író itteni tartózkodásának emlékét emléktábla őrzi (az 1451-es csatát a „Bitva při Lučenci” c. regényében dolgozta fel).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

APÁTFALVA. Losontz Apátfalva. Magyar falu Nógrád Vármegyében, tótul Opatova, birtokosa Báró Prónay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Losontztól, mellynek filiája nem meszsze, határja középszerű, fája keves, réttye, legelője elég, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Losoncz-Apátfalva, tót falu, Nógrád vgyében, 70 kath., 165 evang., 9 zsidó lak. Határja kicsiny, de hasznos. F. u. Prónay Maximilián, kinek itt ékes lakhelye van.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Losonczapátfalva. Közvetetlen Losoncz mellett fekszik e kisközség, körjegyzői székhelylyel. Házainak száma 88, lakosaié pedig 1071, a kik vegyesen magyarok és tótajkúak, vallásra nézve pedig római katholikusok és evangélikusok. Postája, távírója és vasútállomása Losoncz. Már 1548-ban találjuk említve, a mikor Balassa Zsigmond volt a földesura. A XVI. Bővebben

Helységnévtár

Apátfalva (Losoncz-), [Törökvölgy, Csurgó, Posztógyár, Szalatnya, Fabianka, Kisfalu p.], rk. 519 Losoncz, ág. 452 Losoncz, ref. 9 - , un. 1 - , izr. 57.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Losoncapátfalva. Első említés 1548-ban történik létezéséről s ez időben Balassa Zsigmond birtoka. A török kitakarodása után Forgách Zsigmond (1598) kapja. A XVIII. században a Gerliczy-, Prónay-, gróf Berchtold-, báró Révay- és gróf Forgách-család bírt itt földbirtokkal. Az összeomlás előtt gróf Cebrián Rózának, Hubay Jenő, az elhunyt világhírű magyar hegedűművész hitvesének volt itt uradalma és két gyönyörű kastélya. Bővebben