Áttekintés
Lévai járás
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
LEKÉR. Magyar falu Bars Várm. földes Ura a’ Lekéri Apáturaság, lakosai katolikusok, fekszik Lévához 3 mértföldnyire, legelője elég van, malma helyben, földgye, réttye jó, fája fűzesekből áll.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Lekér, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan jobb partján, az Esztergomba vivő országutban: 469 kath. lak. egy szép kath. paroch. templommal, s urasági kastéllyal. Határa igen termékeny, különösen sok szénája és legelője van. Vízi malmok. F. u. a lekéri apát, s feje egy uradalomnak. Ut. posta Zseliz 1 óra.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
Fölebb Oroszka faluval a lekéri apátság szomszédos. Ezen a „Megváltóról” czímzett reális apátság keletkezésének ideje ismeretlen. 1340-ben már megvolt.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Lekér, garamvölgyi magyar kisközség, 679 róm. kath. vallású lakossal. Az ősrégi lekéri apátság birtoka. Hajdan ez apátság Monasterium de Serephel, majd Serefel és Abbatia de Sereful változatokban van említve. 1268-ban IV. Béla oklevele említi, hogy a komáromi várhoz tartozó Oronos falu földjei a Szent Üdvözítőről nevezett Serafini apátság birtokával határosak.
Magyar Katolikus Lexikon
Lekér, v. Bars vm. (1920: Lekyr, 1945: Čajakovo, 1968: Hronovce, Szl.): 1. Szerafinmonostora: egykori bencés apátság a Szt Megváltó tiszteletére a Garam jobb partján. 1256-76: hat okl. említi Szerfel/Szerafin mon-át. IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) 1276. X. 9: ott keltezi okl-ét. 1340: okl. bizonyítja, hogy az ~en állott. Birtokai Bars, Pozsony, Komárom és Győr vm-ben és a Csepel-szg-en feküdtek.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Lekér. Neve többféle változatban szerepel a XIII. században: Monaslerium de Serephel, Abatia de Sereful és Serefel változatban. A lekéri apátság székhelye és legfőbb javadalomföldje. Temploma a XIV. században épült. A XVIII. században Lekér több mint 2000 lakosával egyike volt a legnépesebb uradalmaknak. Hozzátartozik: Lekéri puszta. A község területe 1614 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 698.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 734 | 92% |
| szlovákok | 23 | 3% |
| németek | 5 | 1% |
| egyéb | 38 | 5% |
| összlétszám | 800 |


