Lekér

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LEKÉR. Magyar falu Bars Várm. földes Ura a’ Lekéri Apáturaság, lakosai katolikusok, fekszik Lévához 3 mértföldnyire, legelője elég van, malma helyben, földgye, réttye jó, fája fűzesekből áll.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Lekér, magyar falu, Bars vmegyében, a Garan jobb partján, az Esztergomba vivő országutban: 469 kath. lak. egy szép kath. paroch. templommal, s urasági kastéllyal. Határa igen termékeny, különösen sok szénája és legelője van. Vízi malmok. F. u. a lekéri apát, s feje egy uradalomnak. Ut. posta Zseliz 1 óra.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Fölebb Oroszka faluval a lekéri apátság szomszédos. Ezen a „Megváltóról” czímzett reális apátság keletkezésének ideje ismeretlen. 1340-ben már megvolt.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Lekér, garamvölgyi magyar kisközség, 679 róm. kath. vallású lakossal. Az ősrégi lekéri apátság birtoka. Hajdan ez apátság Monasterium de Serephel, majd Serefel és Abbatia de Sereful változatokban van említve. 1268-ban IV. Béla oklevele említi, hogy a komáromi várhoz tartozó Oronos falu földjei a Szent Üdvözítőről nevezett Serafini apátság birtokával határosak. Ugyanakkor az apátságnak egy jobbágya szerepel a pozsonyi káptalan egyik oklevelében. Később V. István király intézkedik a monostornak egy elhagyott földje iránt. Temploma már 1397 előtt fennállott, 1700-ban újították meg mai alakjában. A lekéri uradalomnak még a XVIII. század végén 2010 lakosa volt. Az egyház birtokában érdekes és értékes, régi aranykehely van. A községben levő urilakot Galgóczy János apát építtette az apátság részére. Van itt posta, de a távirója Oroszkán, a vasúti állomása pedig Garamdamásdon van. Ide tartoznak Lekér és Károlymajor puszták is.

Magyar Katolikus Lexikon

Lekér, v. Bars vm. (1920: Lekyr, 1945: Čajakovo, 1968: Hronovce, Szl.): 1. Szerafinmonostora: egykori bencés apátság a Szt Megváltó tiszteletére a Garam jobb partján. 1256-76: hat okl. említi Szerfel/Szerafin mon-át. IV. (Kun) László kir. (ur. 1272-90) 1276. X. 9: ott keltezi okl-ét. 1340: okl. bizonyítja, hogy az ~en állott. Birtokai Bars, Pozsony, Komárom és Győr vm-ben és a Csepel-szg-en feküdtek. 1336 k. apátja 1/2 márka p. tizedet fizetett. 1508: idős apátja egyedül őrizte a mon-t, egymaga is alig tudott megélni. Javadalommal is járó címét 1626-tól Szerfel néven is adományozták. - A mon. háromhajós, késő román stílű tp-ának több részlete fölismerhető a mai plébtp-ban. A főhajó záródása egyenes, a mellékhajóké félkörös. - 2. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái: Alsópél, Alsóvárad, Barsendréd, Cseke, Fajkürt, Nagykálna, Nagysalló, Nagysáró, Nemesoroszi, Zseliz. - 3. plébánia. 1397: már létezett. 1700: állították vissza. Tp-át a Szentséges Üdvözítő tiszt-ére szent., a monostor helyén áll. Filiái 1917: Csata, Garamdamásd, Oroszka. Lakói 1991: össz. 1474, m. 760 (51,56%); 2001: össz. 1470, m. 706 (48,03%). H.F.L.-** Rupp I/1:16. - PanRt XII/B:191. - Schem. Strig. 1911:XLII; 1917:60. - Györffy I:457. - Divald 1999:140. - Ppl. 2001:500.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Lekér. Neve többféle változatban szerepel a XIII. században: Monaslerium de Serephel, Abatia de Sereful és Serefel változatban. A lekéri apátság székhelye és legfőbb javadalomföldje. Temploma a XIV. században épült. A XVIII. században Lekér több mint 2000 lakosával egyike volt a legnépesebb uradalmaknak. Hozzátartozik: Lekéri puszta. A község területe 1614 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 698.