Középtúr

Az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi pereménél, a Korponai-erdő déli lábánál, a Korpona-patak völgyében fekszik, Ipolyságtól 4,5 km-re északra, Palásttól 7,5 km-re délnyugatra. Csaknem teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Kistúrral.

Közigazgatás

1967-ig önálló község, azóta Nagytúr két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (4,93 km²) az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1910/1938: 4,95 km²), a község területének 53,6 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 315, 1921-ben 352, 1938-ban pedig 451, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben a lakosság 98,6 %-a volt római katolikus vallású. 1945 után magyar lakosságának 35,5 %-át kitelepítették és magyarországi szlovákokat telepítettek be, más községekhez képest itt kevesen reszlovakizáltak (24,5 %). 1961-ben már csak a lakosság 59,6 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben 302 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 40,2 %-a.

Történelem

Túr települést 1156-ban "Tur" néven az egyházi tizedjegyzékben említik először. Régi temploma 1260 körül épült. Középtúr 1421-ben "Kezepthwr" alakban tűnik fel a forrásokban. A 15. században a Jánoky és Vajda család birtoka volt, később a Thuryaké. A hagyomány szerint a községből származott Thury György a híres bajvívó, több vár kapitánya. A 18. században a Palásthy és más családoké. 1828-ban 45 házában 271 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1910-ben 315, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1936-ban súlyos árvíz sújtotta a falut, ekkor pusztult el 1260 körül emelt, Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma. 1967-ben a szomszédos Kistúrral egyesítették Veľké Turovce (Nagytúr) néven.

Mai jelentősége

Új temploma 2011-2014-ben épült az 1936-os áradásban elpusztult középkori eredetű templom helyett.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TÚR. Kis Túr, Felső Túr, Közép Túr. Három Magyar falu Hont Várm. földes Uraik külömbfélék, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik meglehetősek, legelőjök elég van, szőlőhegyeik középszerű borokat teremnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tur (Közép), magyar falu, Honth vmegyében, 260 kath., 8 evang. lak. Mind a három helység közel fekszik egymáshoz a Korpona mellett, Ipoly-Ságtól északra 1 órányira. Szántóföldjeik jók s benne buzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, zabot termesztenek. Szőlőjök és erdejök is van. F. u. Beniczky, Gézcy, Mártonfy, Okolicsányi, Kasza, Pongrácz, Hán, Thury, s m. t.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ipolyságtól éjszakra, a Korpona völgyében fekszenek sorjában: Kis-, Közép-, Felső-Túr és Palást. E négy község termékeny vidéke a megye legszebb részeinek egyike. A hármas Túron jó bor és jó dohány terem. Ismert szólás-mondás a megyében, hogy: túri bor – úri bor. E falvakat több kastély is díszíti.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Középtúr, a Korpona patak mellett fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 304 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyság, postája Felsőtúr. A falu nevével a pápai tizedszedők 1332-37. évi jegyzékében találkozunk először. 1435-ben a Vajda és Jánoki családoknak volt itt birtokuk. E falutól vette nevét az a Joannes de Thur királyi ember, a ki a sági konvent kiraboltatása ügyében Lévai Cseh Pétert megidézte. Ugyene családból Középtúron született Thúry György, a XVI. századbeli hires törökverő vitéz. A XVIII. században a Palásthy családot találjuk a birtokban; a mult század elején pedig a Beniczky, Géczy, Mártonfy, Okolicsányi, Kasza, Pongrácz, Hán és Thury családok voltak itt földesurak; a század derekán a Palásthy és Kalocsa családokat uralta a falu, jelenleg pedig Ivánka Lászlónak van itt nagyobb birtoka. A falubeli róm. kath. templom igen régi építmény.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Középtur. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Szölcz-puszta. A község területe 860 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 451.