Nagytúr

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi pereménél, a Korponai-erdő déli lábánál, a Korpona-patak és a Szölc-patak mentén fekszik, Ipolyságtól 4 km-re északra, Palásttól 8 km-re délnyugatra. Mellékút köti össze Ipolysággal, valamint a szomszédos Felsőtúron (2 km) keresztül Palásttal. Elődközségei, az egymástól 1 km-re fekvő Középtúr és Kistúr mára csaknem teljesen egybeépültek, a községi hivatal és az óvoda épülete a két településrész határára épült. Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Északnyugatról Kistompa, délnyugatról Gyerk, délről Ipolyság, keletről Ipolyság tesmagi katasztere, északról pedig Felsőtúr határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1967-ben alakult Kistúr és Középtúr községek egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Hont vármegye Ipolysági járásához tartoztak, Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartoztak, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták őket. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Nagytúr két településrészre és kataszteri területre oszlik: Középtúr (4,95 km²) és Kistúr (4,24 km²). Összterületük (9,19 km²) az elmúlt száz évben nem változott, Középtúr területe 1938-hoz képest 2 hektárral csökkent, Kistúré pedig ugyanennyivel gyarapodott.

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 726, 1921-ben 717, 1938-ban 891, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosuk volt. 1945 után különösen Középtúr sújtotta erősen a magyar lakosság kitelepítése (a lakosság 34,5 %-át kitelepítették). Ennek ellenére mindkét község megőrizte magyar többségét (1961-ben Középtúr lakosságának 59,6 %-a, Kistúrénak 75,9 %-a volt magyar nemzetiségű). Az egyesített község lakosságának 2011-ben 57,9 %-a volt magyar nemzetiségű. 1991-2011 között lakosságszáma 12,5 %-al csökkent (859 főről 752-re), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 33,8 %-ról 41,4 %-ra emelkedett. A lakosság túlnyomó többsége (81,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

Túr települést 1156-ban "Tur" néven az esztergomi érsekség tizedjegyzékében említik először. 1291-ben "Tur, Turi", 1421-ben "Kezepthwr" alakban bukkan fel az írott forrásokban. Középtúr régi temploma 1260 körül épült, 1938-ban a Korpona-patak áradása mosta el és nem épült újjá. A 15. században a Jánoky, a Vajda, később a Thúry család birtoka. A hagyomány szerint a községből származott Thury György a híres bajvívó, több vár kapitánya. A 18. században a Palásthyaké. 1828-ban 45 háza és 271 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1936-ban súlyos árvíz sújtotta a falut, ekkor pusztult el 1260 körül emelt, Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma. Kistúrt külön 1343-ban "Kystur" néven említik először. 1388-ban köznemesi községként említik, 1434-ben "Thur" néven szerepel. A 18. században a Szentkereszty család birtoka volt, majd a 19. században a Márthonffyaké . A 20. században az Ivánka család birtoka volt. 1715-ben két kúriát és 15 háztartást, 1720-ban 24 háztartást számláltak a községben. 1828-ban 30 házában 185 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek. Kistúrt és Középtúrt 1967-ben egyesítették Veľké Turovce néven. Magyar alapiskolája az 1970-es évek körzetesítésekor szűnt meg.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Kistúron található egy 19. századi szecessziós kúria, valamint a 18. század végén barokk stílusban épült Ivánka-kastély. A község új temploma 2011-2014-ben épült az 1936-os áradásban elpusztult középkori eredetű templom helyett.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TÚR. Kis Túr, Felső Túr, Közép Túr. Három Magyar falu Hont Várm. földes Uraik külömbfélék, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik meglehetősek, legelőjök elég van, szőlőhegyeik középszerű borokat teremnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tur (Közép), magyar falu, Honth vmegyében, 260 kath., 8 evang. lak. Mind a három helység közel fekszik egymáshoz a Korpona mellett, Ipoly-Ságtól északra 1 órányira. Szántóföldjeik jók s benne buzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, zabot termesztenek. Szőlőjök és erdejök is van. F. u. Beniczky, Gézcy, Mártonfy, Okolicsányi, Kasza, Pongrácz, Hán, Thury, s m. t. Tur (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, 187 kath., 10 evang. lakossal.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ipolyságtól éjszakra, a Korpona völgyében fekszenek sorjában: Kis-, Közép-, Felső-Túr és Palást. E négy község termékeny vidéke a megye legszebb részeinek egyike. A hármas Túron jó bor és jó dohány terem. Ismert szólás-mondás a megyében, hogy: túri bor – úri bor. E falvakat több kastély is díszíti.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Középtúr, a Korpona patak mellett fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 304 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyság, postája Felsőtúr. A falu nevével a pápai tizedszedők 1332-37. évi jegyzékében találkozunk először. 1435-ben a Vajda és Jánoki családoknak volt itt birtokuk. E falutól vette nevét az a Joannes de Thur királyi ember, a ki a sági konvent kiraboltatása ügyében Lévai Cseh Pétert megidézte. Ugyene családból Középtúron született Thúry György, a XVI. századbeli hires törökverő vitéz. A XVIII. században a Palásthy családot találjuk a birtokban; a mult század elején pedig a Beniczky, Géczy, Mártonfy, Okolicsányi, Kasza, Pongrácz, Hán és Thury családok voltak itt földesurak; a század derekán a Palásthy és Kalocsa családokat uralta a falu, jelenleg pedig Ivánka Lászlónak van itt nagyobb birtoka. A falubeli róm. kath. templom igen régi építmény. Kistúr, magyar kisközség a Korpona patak mellett, 50 házzal és 333 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása, valamint postája Ipolyságon van. a falu okleveles szereplésére 1434-ben akadunk, de birtokviszonyait csak az újabb korból ismerjük. A XVIII. században a Szentkereszty családot uralta a község; a mult század elején a Mártonffy, Palásthy, Kalocsa és utóbb a Kappel családok voltak itt földesurak. Jelenleg Ivánka Lászlónak van nagyobb jószága, csinos kastélylyal, melyben Somogyi Béla vármegyei főjegyző lakik.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Középtur. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Szölcz-puszta. A község területe 860 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 451. Kistúr. Először egy 1434-ben kelt oklevél említi. Ezután hosszú századokig alig történik említés róla történelmi kútforrásainkban. A XVIII. században a Szentkeresztvek. később pedig a Mártonfly-, Kalocsa-, Palásthyés Ivánka-család a község legjelentősebb birtokosai. A helység külterületi lakott helyei: Somogyimajor és Vámosmajor. A község területe 736 kat hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 440. túlnyomóan róm. kath.