Körtvélyes

A község az 500 m fölé magasodó Szilicei-fennsík keleti lábánál, a Torna-patak baloldali mellékágának, a Meszes-pataknak a partján, a Tornai-völgy nyugati részén, 225 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Rozsnyótól 22 km-re délkeletre, Szepsitől 30 km-re nyugatra. Határának déli részét a tornai Alsó-hegy nyugati része foglalja el. Zsákfalu, a Gombaszög-Szádalmás útról elágazó 1 km-es mellékúton közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Területe (16,80 km²) az elmúlt száz évben nem változott.

Népesség

1910-ben 403, 1921-ben 422, 1938-ban pedig 476, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének csaknem egynegyedét elveszítette, majd 1991-2011 között mérsékelt népességszámcsökkenés (364 főről 334-re) figyelhető meg. Túlnyomó magyar többségét (83,8 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya ugyanakkor 1991-2011 között több mint duplájára nőtt (6,6 %-ról 14,4 %-ra). A lakosság több mint egyharmada (36,2 %) a roma etnikumhoz tartozik. 2011-ben a lakosság 51,8 %-a volt református (1921-ben még 82,2 %), 29,3 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

1234-ben említik először, ekkor részben nemesi birtok. A falu Torna várának uradalmához tartozott, majd a 14. századtól a Bebekek birtoka. 1340-ben "Kerthueles" néven említik. 1427-ben az adóösszeírásban 40 portát számláltak a faluban. 1561-ben "Kerthweles" alakban szerepel. Lakossága a 16. században református hitre tért. Bővebben

Mai jelentősége

Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának szentelt római katolikus temploma a 14. század második felében, eredetileg gótikus stílusban épült, később barokk stílusban alakították át. A klasszicista stílusú református temploma 1795-ben épült. A falu határában található Szent Anna-kápolna a 18. század első felében épült barokk stílusban egy középkori templom helyén, korábban búcsújáróhely volt. 1978-ban tárták fel Körtvélyes határában a Körtvélyesi-cseppkőbarlangot, a Szoroskő déli lejtőin elterülő Körtvélyesi-erdősztyepp 1954 óta természetvédelmi terület.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KÖRTVÉLYES. Magyar falu Torna Várm. földes Urai Lükő, és több Urak, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Almásnak szomszédságában, és annak filiája, földgye ha jól miveltetik, minden veteményt meg terem, réttyei jók, legelője elég van, fája mind a’ két féle, szőlő hegye tágas, keresetre is van módgya.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Körtvélyes, Abauj-Torna vmegyében, magyar falu, Jablonczához északra 1/2 mfdnyire; 104 kath., 746 ref., 13 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szőlőhegye nagy kiterjedésü; gyümölcse, kivált szilvája felesleges mennyiségben; erdeje, rétje elég; szántófölde, ha jól miveltetik, mindent megterem. F. u. hg. Eszterházy. Ut. post. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Körtvélyes lakosainak száma 435, háza 102 van. Postája Almás, távirója Torna. A róm. kath. templom a XVIII. században épült, a református pedig 1784-ben. Mindkettő kőfallal van körülvéve. Az „Evetes”-réten a Bebek-családnak egy halastava volt. Földesura azelőtt a herczeg Esterházy, most pedig a gr. Andrássy család.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Körtvélyes. Eredete és története ismeretlen. A község területe 2921 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 476.