Kispeszek

Kispeszek a Szikince mentén, az Alsó-Garammente és az Ipolymenti-hátság kistájak határánál fekszik, a Szikince mentén haladó, Garamkövesdet Kétfegyvernekkel összekötő út mentén, Nemesoroszitól 1,5 km-re északkeletre, Peszektergenyétől 2,5 km-re északra, Kétfegyvernektől 2 km-re délre.

Közigazgatás

1962-ig önálló község, azóta Nemesoroszi két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járáshoz tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, majd a járás megszüntetése után a Lévai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (2,66 km²) az elmúlt száz év során nem változott, a község területének 23,5 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 114, 1921-ben 94, 1939-ben 109, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt, 1921-ben a reformátusok a lakosság 21,3 %-át alkották. 2011-ben 58 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 9,3 %-a.

Történelem

Kispeszek települést 1324-ben említik először, zselizi nemesek birtoka, majd később a Dessewffy családé és a zselizi uradalomé. 1715-ben 4 adózója volt. 1720-ban említik szőlőskertjét. 1828-ban 13 házában 80 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Magyar lakosságának egy részét a második világháború után áttelepítették Magyarországra, helyükre szlovák családok költöztek. 1962-ben Nemesoroszihoz csatolták.

Mai jelentősége

Szűz Máriának szentelt római katolikus kápolnája 1900-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PESZEK. Nagy Peszek, Kis Peszek. Két falu Hont Vármegyében, Kis Peszeknek földes Ura Gr. Berényi Uraság, fekszik Fűzes Gyarmathoz nem meszsze, mellynek filiája; Nagy Peszeknek pedig földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, ez fekszik Nemes Oroszinak szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, határbéli földgyeik közép termékenységűek, Kis Peszeknek legelője szoros, fájok van mind a’ kétféle, szőlőhegyei jó borokat teremnek, második osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Peszek, magyar falu, Honth vmegyében, Bars vmegye szélén a Szikincze vizénél. 63 kath., 2 ev., 12 ref. lak. Szőlőhegy. F. u. többen. Ut. p. Zeliz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kispeszek, magyar kisközség Bars vármegye határának közelében, 17 házzal és 110 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Zseliz, postája Tergenye. Okleveles szereplésére Kis-Pezek névvel, 1324-ben akadunk először. A XVI. században Nagypeszek községgel együtt, Dersfi zselizi uradalmához tartozott. A XVIII. században a gróf Berényi családot találjuk a birtokban, de azt nem sokáig tarthatta meg, mert a mult század derekán már gróf Esterházy Jánost uralta a község. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. Temploma újabb keletű.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kispeszek. 1324-ben találkozunk először nevével. Ekkor Kis-Pezek alakban szerepel. A XVI. században Dersfi zselizi uradalmának tartozéka. A XVIII. században a gróf Berényicsalád a földesura, jelenleg a gróf Esterházyaknak van itt nagyobb birtokuk. A község területe 462 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 109.