SK
NZ
.....

Nyitrakiskér

Településrész

címer zászló
200 85% magyar 1910
174 75% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Malý Kýr
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Nyitra vármegye
Érsekújvári járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegyék (sz: Érsekújvár)
Érsekújvári járás
Koordináták:
48.17424244, 18.15647364
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
127 m
Körzethívószám:
+421 (0) 35
Irányítószám:
94107

A Kisalföld északi peremén, a Nyitrai-hátság és az Alsó-Nyitramente kistájak találkozásánál fekszik a Kis-Nyitra patak partján. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Nyitranagykérrel.

Közigazgatás

1942-ig önálló kisközség, azóta Nyitranagykér község két kataszteri területének egyike. 1920-ig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is az Ěrsekújvári járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Érsekújvári járás) és a magyar közigazgatásban egyesítették Nyitranagykérrel Nyitrakér néven, az egyesített község egyben nagyközségi rangot kapott. Területe 1,71 km², a község területének 7,2 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 236, 1921-ben 233, 1939-ben pedig 294, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 321-en éltek itt, a község összlakosságának 10,7 %-a.

Történelem

A 12. században nyitrai várbirtokként említik először. A 19. században szarvasmarhatenyésztéséről volt ismert. Első iskolája 1911-ben épült, korábban a falu gyerekei a nagykéri iskolába jártak. 1942-ben Nyitrakér néven egyesítették Nyitranagykérrel. A második világháború utáni évekig pálos rendi szerzetesek klastroma működött itt.

Mai jelentősége

Ld. Nyitranagykér

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Kér, vagy Apáti Kér, Nagy Kér. Két magyar falu Nyitra Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik Komjáti, és Czétény között, Nyitra folyó vize mellett. Kis Kér, Nagy Kérnek filiája, a’ faluk együtt fekszenek; de határjaik külömbözők, ’s Kis Kért tsupán az Érsek’ Nemesei lakják, határbéli földgyeik jó termékenységűek, legelőjők, réttyeik jók, de fájok nints, szőlő hegyek is soványas.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis- és Nagy-Kér, Nyitra m. két egymás mellett lévő magyar helység, a Nyitra bal partján, Nyitrától délre 3 órányira. Az első számlál 354 kath., a második 1158 zsidó lak. Van kath. paroch. templom. Határok első osztálybeli, bővelkedik sikeres buzával, árpával, kölessel, kukoriczával, sat.; rétjei kétszer kaszálhatók, s nagy kiterjedésüek; szarvasmarhát sokat tartanak. F. u. az esztergomi érsek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kis-Kér, nyitramenti magyar község, 219 r. kath. vallásu lakossal. Postája Nagy-Kér, táviró és vasúti állomása Komját. E községről a XII. században, mint nyitrai várbirtokról van említés téve.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nyitrakiskér. A község területe 295 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 294.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Nyitrakiskér kk. érsekújvári járás. A XII. sz.-ban először mint a nyitrai várbirtokot említik. A szabadságharc idején a kiskéri, „kutyabőrös" nemesek nagy szerepet játszottak, ezek a Kántor, Bottlik és Zárad családok. Területe: 295 kh. Lakosság: 294. Ebből magy.: 268, szlovák: 26. Magy. beszél: 290. Vallás szerint: r. k. 294. Népsűrűség: 172.9. Lakóház: 48. Fb. I.—II. 6, III. 31. Községi bíró: Kántor Ferenc. Állami népiskola. Püig. Érsekújvár, tsz. ah. jb. közj. Érsekújvár, csö. Komját. Vá. Komját, u. p. és u. t. Nyitranagykér.

Névelőfordulások
1773
Kiss-Kér,
1786
Kisch-Kér,
1808
Kis-Kér, Malý Kýr,
1863
Kiskér,
1913
Nyitrakiskér,
1920
Malý Kýr,
1927
Malý Kýr, Kis-Kér
1938
Nyitrakiskér,

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 202 81%
szlovákok 28 11%
németek 12 5%
egyéb 8 3%
összlétszám 250
magyarok 200 85%
szlovákok 35 15%
németek 1 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 236
magyarok 174 75%
szlovákok 53 23%
németek 0 0%
egyéb 6 3%
összlétszám 233
Mai közigazgatás

Bejelentések