Kisgyarmat

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam völgyében, a Szikince mentén, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lejtőin fekszik, Párkánytól 20 km-re északra, Kétfegyvernektől 22 km-re délre. A Szikince völgyében haladó, Garamkövesdet Kétfegyvernekkel összekötő mellékút halad keresztül a községen. Nyugatról és délnyugatról Bény, délről Garampáld, délkeletről Szalka, keletről Ipolykiskeszi és Szalka felsőhatárföldi katasztere, északról Zalaba, északnyugatról pedig Csata községekkel határos. Bénnyel köz˜ös határa egyben Hont és Esztergom megyék történelmi határát képezi.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Párkányi járáshoz, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e vármegye, Szobi járás). Területe (13,92 km²) az elmúlt száz évben nem változott. 1976-1990 között hozzá tartozott Garampáld.

Népesség

1910-ben 863, 1921-ben 891, 1939-ben pedig 873, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. Népessége 1970-ben érte el csúcspontját (1119 fő), az ezután következő két évtizedben népességének több mint felét elveszítette, majd 1991-2011 között további 11 %-os népességvesztés figyelhető meg (507 főről 451-re). A lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű (88,2 %), bár a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között megháromszorozódott (2,8 %-ról 9,3 %-ra). Viszonylag magas (13,2 %) a roma etnikumhoz tartozók aránya. A lakosság 89,8 %-a római katolikus vallású. 1939-ben még 22 izraelita vallású lakosa (2,5 %) is volt a községnek.

Történelem

Neve az ősi magyar "Gyarmat" törzsnévből ered. A település már 1135-ben a bozóki prépostság alapítólevelében szerepel "Garmoth" alakban. 1248-ban "Jormoth" néven említi oklevél. 1297-ben "Gormoth", 1349-ben "Atagyarmata" néven említik. 1377-ben említik Szent Márton tiszteletére szentelt templomát. A Hontpázmány nemzetség birtoka, majd 1327-ben a bényi apátság tulajdona. A 18. századtól a Pálffy család birtoka. 1720-ban 42 háza volt. 1828-ban 89 házában 597 lakos élt, akik szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. A falu a második világháborúban, 1945 elején súlyos károkat szenvedett, házainak 70%-a elpusztult.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A hat Alsó-Garam menti "kurtaszoknyás" falu egyike. Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma eredetileg román stílusban épült a 13. században, mai alakját a 18. században nyerte el.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Gyarmat. Elegyes magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Páldon felül 3/4 órányira Garam felé, határja gazdag, javai külömbfélék, malma Szikintze vizén, réttye, erdeje elegendő, piatza Esztergomban 3 órányira, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Gyarmat (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, a barsi, esztergomi és honthi határok össze jövetelénél: 612 kath., 4 ref. lak. Kath. paroch. templom. Nagy nemesitett birkatenyésztés. Van termékeny szántóföldje, rétje, erdeje, szőlőhegye. F. u. h. Pálffy Antal. Ut. p. Kéménd.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisgyarmat, magyar kisközség, a Szikincze patak partján, 177 házzal és 821 r. kath. vallású lakossal; vasúti állomása s távirója Zalaba, postája helyben van. A falu nevével, Praedium Garmoth alakban, már a bozóki prépostság alapító levelében, 1135-ben találkozunk, hol a prépostság birtokaként van megjelölve. A következő században, 1297-ben, már Possessio Gormot alakban említi oklevél. A későbbi századokban kevés följegyzésre akadunk; a XVIII. században már a herczeg Pálffy család az ura; jelenleg herczeg Pálffy Miklósnak van itt nagyobb birtoka. A falu róm. kath. temploma a XIV. századból való, de 1887-ben restaurálták.

Magyar Katolikus Lexikon

Kisgyarmat, v. Hont vm. (Sikenička, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. kemencei esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1706-tól. Kegyura 1880: Pálffy Antal hg. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Filiái 1917: Garampáld, Kisölved, Zalaba. - Lakói 1940: 824 r.k., 1 ev., 1 ref., 22 izr., össz. 848; 1970: össz. 1119 (46,5% m.); 1991: össz. 507, m. 493 (97,24%); 2001: össz. 499, m. 459 (91,98%).. ** Némethy 1894:131. - Schem. Strig. 1917:49.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisgyarmat. 1135-ben a bozóki pré postság birtoka. Ekkor Praedium Garmoth alakban írják nevét. A XIII. század legvégén Possessio Gormot néven említi egy oklevél. Későbbi századairól semminemű feljegyzésünk sem maradt. A XVIII. század óta a herceg Pálífy-család birtokában találjuk. A községi történelmi becsű emléke a XIV. században épült kath. templom. A község területe 2419 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 873.