Kisbári

A település a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök) vulkanikus eredetű hegyvidékének nyugati lábánál fekszik, a Ronyva-völgy keleti peremén, Nagybáritól 1 km-re keletre, a Bári-patak partján. Keresztülhalad rajta a Borsit (4 km) Cékével (7 km) összekötő országút, a község központját, Nagybárit 1 km-es bekötőút kapcsolja össze Kisbárival. Nyugatról Nagybári, délnyugatról Borsi, délről és keletről Szőlőske, északról pedig Csarnahó kataszterével határos.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Bári két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, majd 1949-1960 között a Királyhelmeci járáshoz tartozott. 1960-ban Nagybárival egyesítették Bári néven. Területe 3,40 km², a község területének 54,4 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 151, 1921-ben 155, 1938-ban pedig 185, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 14,2 % volt. 1921-ben lakosságának 70,3 %-a volt református, 15,5 %-a római katolikus és 7,8 %-a izraelita vallású. 2011-ben 105 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 32,6 %-a.

Történelem

1296-ban Bary néven említik először a Bári család birtokaként. A 14. században Egyházasbári néven ismert, ekkor a Lasztóczi, Vitéz, Hollóházi, Kálnói, Kupinszky és az Eödönffy családok birtoka. 1414-ben már két külön településre, Kis- és Nagybárira vált szét. Kisbári 1557-ben másfél porta után adózott. Lakói 1631-ben református hitre tértek. 1663-ban a pestisjárványban csaknem valamennyi lakója kipusztult. 1715-ben 2 lakott és 6 elhagyott háztartása volt. 1787-ben 17 házában 99 lakos élt. 1828-ban 34 háza volt 291 lakossal. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1960-ban Nagybárival egyesítették Bári (Bara) néven.

Mai jelentősége

Kisbári református temploma a 13. században épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették. A klasszicista stílusú Vay-kúria eredetileg a 17. században épült reneszánsz stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Bári. Magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosai több Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Borsi, és Tsernahó faluktól nem meszsze. Határja két nyomásbéli; ’s mindenféle gabonát terem, réttyei meglehetősek, legelője elég, ’s jó főzelékje dohánnya terem, malma a’ szomszédságban, piatzozása Újhelyben, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kis-Bari, magyar falu, Zemplén vármegyében, Ujhelyhez keletre egy órányira: 20 kath., 183 ref., 19 zsidó lak. Ref. templom. Földje dombos és 127 holdra terjed. F. u. Kazinczy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kisbári, Sátoraljaújhely közelében fekszik, 29 házzal s 150 ev. ref. vallású magyar lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Sátoraljaújhely. A Báry család fészke, és a XIV. században Egyházasbári néven is ismeretes volt. A hagyomány szerint IV. Béla ide is olasz szőlőmíveseket telepített. 1412-ben Lasztóczi Sebestyén, hét évvel később a Vitéz család, 1437-ben Hollóházi László, 1479-ben Kálnó György kapnak itt részeket. 1489-ben Buttkai Pétert iktatták egy kúriába. 1561-ben a Ráskay családot, ugyanakkor Kupinszky Klárát, 1471-ben Eödönffy Ferenczet és 1587-ben a Terebesi Szabó családot iktatják egyes részeibe. 1598-ban Korchma János, Baranyi Miklós, Báry Boldizsár, Bacskay Gáspár özvegye és Varsady Gáspár szerepelnek birtokosaikként, de részbirtokosai 1612-ben Máriássy Ferencz és Bárczay Anna is. 1658-ban Cserney Pált, egy évvel később Szalakóczi Horváth Mihályt és Báry Mihályt iktatják egyes részekbe s utóbbit egy kúriába is s ezeken kívül a Rákóczyaknak is van itt részük. 1662-ben Tolcsvai Bónis György, 1720-ban Veres András, 1774-ben Nikházy Julia és Horváth Ádám is földesurai, kiket azután a Kazinczy, Dessewffy s a Vay családok váltanak fel. Most gróf Vay Tihamérnak van itt nagyobb birtoka és kényelmes, régi úrilaka. A községbeli református templom árpádkori építmény, de az idők folyamán átalakították. Érdekes azonban portáléja, mely gótikus idomokat mutat. A templomban áll Báry Miklós és neje, Horváth Kata padja 1615-ből. Az 1663-iki pestis következtében az egész község kipusztult. A községhez tartozik a Betekints nevű korcsma.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Kisbári. A XIV. századból Egy házasbári néven merül fel. A Bárynemzetség ősi fészke, de a XV. századtól már a Lasztóczyakat, a Vitéz, Hollóházy-, Kálnó- és Ruttkai-familiákat uralta, majd később a Ráskay-, Eödönffy-, Korchma-, Báry-, Varsady-, Máriássy-, Rákóczi-családnak is itt volt a birtoka. A mult században a Kazinczy-, Dessewffy- és Vay-család kezére került, ösi katholikus templomát a reformáció óta a reformátusok bírják. 1663-ban a pestis majdnem valamennyi lakóját kiirtotta. Hozzátartozik Becsked-tanya. A község területe 591 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 185.