Királyfiakarcsa

A Felső-Csallóköz központi részén, Dunaszerdahely központjától 6 km-re nyugatra, Somorjától 20 km-re keletre található, 1 km-es bekötőút köti össze a Komárom-Pozsony közötti 63-as főúttal. Etrekarcsával és Damazérkarcsával egybeépülve alkotja az egyesült Királyfiakarcsa község központját, itt található a községi hivatal és a tájház is. Mellékutak kötik össze Lúccsal (3 km), Egyházkarcsával (2 km), Dunakisfaluddal (4 km) és Nagyabonnyal (4 km).

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Királyfiakarcsa egyik településrésze és kataszteri területe. A község 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járás része volt. 2,01 km²-es területe a községterület 15,1 %-át alkotja.

Népesség

1939-ben 210, túlnyomórészt magyar lakosa volt, 2011-ben már 398-an éltek itt, az egyesített község összlakosságának 38,3 %-a. Királyfiakarcsa a legnépesebb településrész a községben.

Történelem

A település lakói a korai középkorban a katonáskodó várjobbágyok előkelőbb rétegéhez, Szent István király szabad jobbágy fiainak (veri filii jobbagionaes Sancti regis ~ a szent király hűséges jobbágyai) rendjébe tartoztak, hasonlóképpen, mint a szomszédos étre- és gutha(kulcsár)-karcsaiak. Nevével először egy 1215-ben kelt oklevélben találkozunk Corcha alakban. További megjelenési formái: 1231-ben Korosa, 1240-ben tres villas Caracha, 1243-ban Karascha, 1248-ban Karchau, 1253-dan Karcha, 1349-ben Kyralfaia, 1353-ban Keralifiakarcha, 1927-ben Kráľovičove Korčany, 1948-ban Kráľovičove Kracany. A XV. századtól az oklevelekben a legtöbbször három királyfiakarcsai család, az Iván, az Erdős és a Györffy família szerepel. Közéleti tisztséget, nemesi bírói posztot a XV. században Királyfiakarcsai Móric fia, Antal, illetve Királyfiakarcsai és Hideghéthy Dénes fia Gáspár töltött be. Az 1634. évi egyházi összeírás szerint Királyfiakarcsa lakosainak száma 60 volt. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 30 házzal és 220 lakossal szerepel. 1940-ben 4 környező községgel egyesítették Királyfiakarcsa néven.

Mai jelentősége

Ld. Királyfiakarcsa

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KARCSA. Egyház Karcsa. E’ Helységhez tizen egy hasonló nevezetű faluk vagynak Posony Vármegyében, ú. m. Amade Karcsa, Pinke Kartsa, Morótz Karcsa, Göntzöl Karcsa, Kultsár Karcsa, Etre Karcsa, Király fia Karcsa, Domárd Karcsa, Erdőhát Karcsa, Solymos Karcsa, földes Urai külömbféle Urak, a’ mint nevezetekből is ki tetszik, Sípos Karcsa, Kastély Karcsának is neveztetik régi formára épűlt kastéllyától; lakosai katolikusok, többnyire egymástól nem meszsze fekszenek, ’s határjaik is majd hasonló tulajdonságokkal bírnak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Karcsa (Királyfia-), magyar falu, Pozsony vármegyében: 213 kath., 5 zsidó lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Királyfiakarcsa, csallóközi magyar kisközség, 41 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. A többi Karcsa falvak sorsában osztozott és birtokviszonyai megegyeznek azokéval. A község határában pogánykori sírhalom van. Temploma nincs. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Patony.