Kenyhec

A község az Alsó Hernád-völgy déli részén, a Migléci-patak partján, a 17-es (Kassa-Miglécnémeti) országút és a Kassa-Miskolc vasútvonal mentén (megállóhely) fekszik. Mellékút köti össze Perényen (7 km) keresztül Buzitával (15 km). 2015 decemberére épült meg az Abaújvár felé összeköttetést biztosító új Hernád-híd és a hozzá vezető új út. Kenyhec teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Abaújszinával. Határa, melynek nagy része mezőgazdaságilag művelt terület (erdeje nincs), hosszan nyúlik el nyugat-keleti irányban, keleti határát (mely egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között) a Hernád-folyó alkotja. A falutól nyugatra halad az R4-es gyorsforgalmi út, melynek két oldalán a kenyheci ipari park (332 hektáron elterülő) ipartelepei sorakoznak. Nyugatról Perény-Hím, északról Abaújszina, keletről Abaújvár és Kéked, délről pedig Miglécnémeti községekkel határos.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Kassai járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásával Abaújvár Hernádon túlra eső határrészeit és Tornyosnémeti határának egy kis részét Kenyhechez csatolták, területe ezzel több mint egynegyedével nőtt (8,00 km²-ről 10,21 km²-re). 1964-ben Miglécnémetivel egyesítették „Hraničná pri Hornáde“ néven, majd 1986-ban Abaújszinához csatolták. 1990. december 1-jén alakult újra önálló községgé.

Népesség

1910-ben 473, 1921-ben 469, 1938-ban pedig 441, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben alig 7,9 % volt, 1930-ra már csaknem a lakosság felére emelkedett. A 20. század második felében kétharmadával nőtt népessége, 1991-2011 között további 53,3 %-os népességnövekedés figyelhető meg (734 főről 1125-re). 1961-re a község szlovák többségűvé vált, a magyar nemzetiségűek aránya 36,5 %-ra csökkent, 1991-2011 között pedig megfeleződött (25,5 %-ról 13 %-ra csökkent). 2011-ben a lakosság háromnegyede (74,7 %) volt szlovák nemzetiségű, de kiemelkedően magas volt a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya (10,1 %) is. A magyar anyanyelvűek aránya csaknem kétszerese a magyar nemzetiségűekének (23,1 %). A lakosság többsége (65,7 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 9,9 %, a görög katolikusoké pedig 7,3 %. 2011-ben a lakosság 93,2 %-a élt Kenyhecen (1048 fő), 6,8 %-a pedig Migléc-észak településrészen (77 fő).

Történelem

A falut 1220-ban "Felnémet" néven említik először. Első lakói az itteni királynői birtokon letelepedett németek voltak. 1338-tól a király birtoka, de Zsigmond király hívének Perényi Péternek adományozta. Mai szláv eredetű nevén csak 1605-ben szerepel először. Birtokosai a Kenyheczi és Csikovics családok voltak. A 17. században a falu lakossága áttért a református hitre. A régi katolikus templomot is ekkor rombolták le, és csak 1749-ben építették fel újra. A 18. században vegyes magyar-szlovák lakosságú község volt. 1849-ben határában súlyos harcok folytak a magyar és császári csapatok között a közeli hidasnémeti híd birtoklásáért. 1860-ban elérte a vasút, itt épült meg a Miskolc – Kassa vasútvonal egyik állomása. A vasút építésekor keletkezett kavicsbányatava. 1881-ig Abaúj, majd 1881-1920 között Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944. december 17-én robbantották fel a Hernád-hidat, melyet 2015-ben építettek újjá. 1964-ben Miglécnémetivel egyesítették Družstevná pri Hornáde néven, majd 1986-1990 között Abaújszinához tartozott. 1990-ben vált újra önálló községgé. Az 1990-es években Kelet-Szlovákia legjelentősebb ipari parkja létesült a község határában. Ezzel összefüggésben a község népessége dinamikus növekedésnek indult, elsősorban az ezredforduló után. Ma egyike Kelet-Szlovákia leggazdagabb és leggyorsabban fejlődő településeinek. A magas adóbevételekből sport- és egészségügyi központot létesítettek, előkészületben van az Európai Integrált Iskola és egy termálfürdő megépítése. 2015-ben magán alapiskola létesült a községben.

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda és magániskola, valamint egészségügyi központ található. A határában elterülő ipari parkban számos multinacionális cég folytat termelést, legjelentősebb közülük az autók sebességváltóit előállító Ford Getrag. Ugyanitt napkollektoros erőmű is üzemel. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma 1740-ben épült barokk stílusban. A községben három régi nemesi kúria is fennmaradt a 18-19. század fordulójáról.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KENYHECZ. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szinához 3/4 mértföldnyire, határja jó termékenységű, vagyonyai jelsek, eladára alkalmatos módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kenyhecz, Abauj v. magyar-tót falu, Kassához délre 2 mfldnyire, a pesti országutban: 424 r. kath., 42 g. kathol., 19 reform., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny róna határ. F. u. Szalay, Kornis, Dobay, Antony.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kenyhecz község 78 házzal és 477 magyar és tót lakossal. Vasúti megállóhely. Postája Abauj-Szina, távirója Csány. Róm. kath. temploma 1748-ban épült. A községben vannak a Korniss, Szalay, Olasz és Antony régi nemesi családok úri lakai, melyek azonban már birtokost cseréltek. Kitünő kavicsbányáját, mely számos ottani szegény családnak ád keresetet, a magy. kir. államvasutak birják.

Magyar Katolikus Lexikon

Kenyhec, v. Abaúj-Torna vm. (Hraničná pri Hornáde, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Lakói 1600 k. ref-ok lettek. 1749: lelkészség, 1771: újra pléb. Nagyboldogasszony tp-át 1740: Keczer István építtette. Anyakönyvei 1753-tól. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl. - Filiái 1915: Abaújszina, Miglécnémeti. - Lakói 1940: 311 r.k., 91 g.k., 5 ev., 52 ref., 1 izr., össz. 460 (90% m.); 1960: össz. 621 (36,5% m.); 1991: össz. 734, m. 187 (25,48%); 2001: össz. 876, m. 133 (15,18%). ** KTN I:131. - Gerecze II:85. - Schem. Cass. 1915:41; 2000:38. (a tp. 1749: épült, lakói 2000: 532 r.k., össz. 742.)

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szina és Kenyhec magyar eredetű községek a Lexicon adataiban, de a mult század elejétől szlovák, illetve Szinán rutén kisebbség is jelentkezik. Ez kifejezésre jut a hivatalos népszámlálási adatokban is, mert Szinán 1880-ban 62%, 1890-ben 75%, 1900-ban 75% és 1910-ben 92% volt magyar. Ez idő alatt Kenyhecen 76, 79, 79, 90% arányt ért el a magyarság. A kisebbségi élet alatt Szinában 1921-ben még 73% volt a magyarok ereje, de 1930-ban már csak 34%. Kenyhec a kisebbségi sorsban éppen ilyen arányú fogyást mutat, mert az 1921-i 91%-át nem birta megőrizni s a szlovákság 59%-ra szorította vissza. A fölszabadulás után az 1938-as népszámlálás tükrében mind a két falu magyarsága visszanyeri túlsúlyát. (....) Kenyhec. A község területe 1774 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 441.